Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete
Budapest, Victor Hugo u. 18-22.

 

A Tanácsadó Testület 20/2010.  (XII. 16.) sz. Állásfoglalása

 

Az mirelit.hu domain regisztrációjával kapcsolatban bejelentett panasz

 

(837/2010. sz. ügy)

 

tárgyában

 

 

A Tanácsadó Testület előtt a 837/2010. ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd 2010. december 16-i ülésén 5 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelenlévő tagok egységes "igen" szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül, elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.

 

 

A mirelit.hu domain név delegálására vonatkozó igény az E.N.S. Zrt. számára teljesíthető.

 

 

Indokolás

 

A mirelit.hu domain nevet az E.N.S. Informatikai és Rendszerintegrációs Zrt. (a továbbiakban „Panaszolt”) igényelte prioritás nélkül 2010. augusztus 8-án. Az igény ellen a MIRELITE MIRSA Zrt. („Panaszos”) élt kifogással, és kérte a domain delegálásának megtagadását.

 

Panaszos kifogásában előadta, hogy 2010. 02. 12-i hatállyal MIRELITE MIRSA Zrt. néven szerepel a cégnyilvántartásban, ezen kívül társasága érdekkörébe tartozik a 187.686 lajstromszámú MIRELITE színes ábrás védjegy. Panaszos azt is kiemelte, hogy a Zrt. több évtizedes múlttal rendelkező élelmiszeripari gyártó és kereskedelmi cég. Mindezekre figyelemmel hangsúlyozta, hogy a Panaszolt a domain név igénylésekor nem a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.1 pontjában leírtak szerint, a „lehető legnagyobb gondossággal” járt el, mivel elvárható lett volna, hogy Panaszolt a név megválasztása előtt meggyőződjön arról, a választott név szerepel-e a cégjegyzékben, vagy az MSZH adatbázisában. Ennek megfelelően a névválasztás sérti a Panaszos névkizárólagossághoz és a védjegyhez fűződő jogait. Ezen felül Panaszos kifogásában hivatkozik még a Szabályzat 1.2.1.4. pontjára (azonban a kifogásban tévesen 1.2.1.2. pont került megjelölésre), mely szerint domain delegálása csak valós, azonnali használati igényre történhet.

 

Panaszolt válaszában kérte a kifogás elutasítását, illetve továbbra is fenn kívánta tartani domain regisztrációs igényét.

 

Panaszolt a kifogásra reagálva kifejtette, hogy a Domainregisztrációs Szabályzatban rögzített gondossággal járt el, mivel kifejezetten ellenőrzésre került, hogy a mirelit szó bővítmények nélkül nem szerepel a PIPACS adatbázisban, ahogyan kizárólagos rövidített cégnévként a cégnyilvántartásban sem. Panaszolt a szó státusát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a „mirelit” általánosan használt köznév, a fagyasztott élelmiszerek összefoglaló neve, ennek megfelelően nem lehet kereskedelmi vagy márkanév. Mivel a Panaszos védjegyoltalma a MIRELITE MIRSA ábrás védjegyre vonatkozik és cégneve – ami egyébként az ábrás védjegyen is szerepel – MIRELITE MIRSA Zrt., ezért az igényelt „mirelit” domain név nem meríti ki a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.2. a; és c; pontjaiban szereplő használati tilalmakat, azaz nem jogellenes ill. megtévesztő.

 

Panaszolt a domain név valós és tényleges használata kapcsán kifejtette, hogy a regisztrációt követően egy átfogó jellegű, közhasznú honlapot kíván működtetni, amely szakértők és a Magyar Fogyasztóvédelmi Hatóság bevonásával tájékoztatná a fogyasztókat a gyorsfagyasztott  termékek előnyeiről és hátrányairól. Ez az igény Panaszolt álláspontja szerint értékesebb, mint az adott domain használaton kívül tartása, kizárólagos névhasználat jogcímén.  

 

Viszontválaszában Panaszos a mirelit szó köznyelvi voltát vitatta. Kifejtette, hogy a MIRELITE 1945 óta létező márkanév, ami a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság és az ELITE szavak összevonásából keletkezett mozaikszó. Álláspontja szerint a mirelit szónak (a védjegyben szereplő e betű nélkül) nincsen önálló jelentése, csupán a fogyasztót megtévesztve azt a látszatot kelti, hogy köze van a MIRELITE színes ábrás védjegyhez. Ennek bizonyítására több nagy élelmiszerlánc reklámanyagait csatolta, amelyekben következetesen a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott jelző szerepel. Kifogását továbbra is fenntartva, Panaszos azzal a javaslattal élt, mely szerint Panaszoltnak a ténylegesen elterjedt „gyorsfagyasztott” szót kellene regisztrálnia.

A Tanácsadó Testület eljárása során a névválasztás és névhasználat jogellenességét és megtévesztő jellegét vizsgálta.

A kérdés eldöntésében a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló, a 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: „Vt”.) 2.§ (1) bekezdés a) pontja irányadó:

„Ki van zárva a védjegyoltalomból az a megjelölés, ami nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen:  „ (…) ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak.”

Panaszolt a Tanácsadó Testülethez előterjesztett hiánypótlásában azt állította, hogy megvizsgálva a mirelit szót, arra a következtetésre jutott, hogy a szó a köznyelvben használatos, általános jelentéssel bír, nincsen egy adott cégre vonatkozó megkülönböztető képessége. A Panaszos viszontválaszában nem tudta bizonyítani ennek az ellenkezőjét. Az a tény, hogy a nagy élelmiszerláncok a reklámanyagaikban inkább a fagyasztott, ill. gyorsfagyasztott jelzőt használják, nem igazolja, hogy a mirelit szó ne lenne elterjedt és általánosan használt.

Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Magyar Értelmező Kéziszótárban a mirelit önálló címszóként szerepel, szófaja főnév és melléknév, jelentése: mélyhűtött (élelmiszer).  A Google keresőjébe a „mirelit” keresőszót beírva 46.300 magyar nyelvű találatot kapunk. Mindezek tükrében nem helytálló a Panaszos azon állítása, hogy a „mirelit” szó a MIRELITE szótól eltérő, szóvégi „e” nélküli írásmódja láttán a fogyasztók egyértelműen a MIRELITE MIRSA Zrt. termékeire asszociálnának.

Mivel a mirelit szó általánosan használt és a termék egy meghatározott tulajdonságára utal, annak használatát a Vt. és a joggyakorlat szerint nem lehet egy cégre korlátozni, továbbá nem lehet védjegyoltalom tárgya sem, ennek megfelelően használata nem valósít meg jogsértést. A MIRELITE MIRSA Zrt. domain neve (mirelite.hu) valóban hasonlít az igényelt névre, de ez nem elegendő ok az igénylés elutasítására, tekintettel arra, hogy a fogyasztók a „mirelit” szó hallatán nem a MIRELITE MIRSA Zrt.-re asszociálnak, hanem a termék tulajdonságára. E tekintetben külön megjegyzi a TT, hogy a Panaszosnak kellett volna igazolnia, ha úgy véli, hogy a mirelit szóval kizárólag a társaságát azonosítják a fogyasztók.

 

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

 

Budapest, 2010. december. 16.

 

 A Tanácsadó Testület nevében:

 

…………………………………………………
dr. Verebics János

Elnök
Sk.

…………………………………………………
Dombi Gábor

Titkár
Sk.