Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete
Budapest, Victor Hugo u. 18-22.

A Tanácsadó Testület 17/2007. (IX. 07.) sz. Állásfoglalása

Az expressonline.hu domain név regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz

(741/2007 sz. ügy)

tárgyában

A Tanácsadó Testület (TT) előtt a 741/2007 számon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd 2007. szeptember 7-i ülésén 5 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelen lévő tagok egységes "igen" szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.

Az expressonline.hu domain név nem delegálható a Rinocérosz Produkció Kft számára.

Indokolás:

A Rinocérosz Produkció Kft. (igénylő) igényelte az expressonline.hu domain nevet 2007. június 2-án. Az igénylés ellen az Expressz Magyarország Zrt. (panaszos) emelt kifogást és kezdeményezte a TT eljárását jogi képviselője útján 2007. június 13-án.

A panaszos kifogásában arra hivatkozott, hogy jogosultja az EXPRESSZ és EXPRESSZ ONLINE szóvédjegyeknek; a védjegyoltalom mindkét szóvédjegy tekintetében kiterjed (többek között) a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló Nizzai Megállapodás szerinti 16. és 35. és 38. osztályba sorolt árukra. A panaszos a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-ára és a bírói gyakorlatra hivatkozik. Álláspontja szerint mindkét védjegy oltalma korlátozás nélkül kiterjed „minden típusú reklámozási és internetes tevékenységre”. Megállapításai szerint a védjegybitorlás tényállási elemei megvalósulhatnak és ezáltal az igénylés jogellenes.

A panaszos kifejtette továbbá, hogy az igényelt domain név csupán egyetlen betűben (expressonline-expresszonline) különbözik a védjegyoltalmat élvező megjelölésétől. Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint a fogyasztók körében az „expressz védjegy és az expressz lapcsoport termékei olyan ismertséget élveznek, hogy a Domainről a fogyasztók feltétlenül a Kérelmezőre asszociálhatnak”. Állítását a panaszos nem igazolta felmérésekkel és nem igényelte saját részére a domain nevet.

Az igénylő érdemi védekezésében előadta, hogy olyan internet szolgáltatást kíván bevezetni a fenti domain név segítségével, amely a pontos és gyors szállításra épít. A fenti domain név alatt egy weboldalt kíván üzemeltetni, amely „mint gyűjtőportál, egyfajta piactér, egyértelműen a gyorsaság ígéretét kívánja górcső alá venni”. Csatolta a weboldal tervezetét, amellyel bizonyítani kívánta, hogy szolgáltatás során az „express gyorsaságra” kíván építeni, különösen egy expressz vonat ábrázolásával.

A Vt. 12. § (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét (Vt. 12. § (2) bek.). A törvény nem határozza meg kimerítően a védjegyhasználat módjait, azokra csupán példálódzó felsorolást ad (Vt. 12. § (3) bek.). A TT 7/2000. (V. 31.) számú Elvi Állásfoglalásában tárgyalta azt a kérdést, hogy mennyiben valósulhat meg védjegyhasználat az interneten folytatott tevékenységgel, s a használati módokról - szintén nem taxatív - felsorolást is adott: "[…] a más védjegyével azonos vagy összetéveszthető domain névnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata a Vt. alapján tilos, azaz védjegybitorlást (Vt. 27. §) valósít meg. Különösen így van, ha a megjelölést az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben vagy az interneten megvalósuló reklámozásban használják a védjegyjogosult engedélye nélkül. […] Nemkülönben védjegybitorlásnak számít, ha a jóhírnév védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét olyan módon kívánják tisztességtelenül kihasználni a gazdasági tevékenység körében, hogy a védjeggyel egyező vagy azzal összetéveszthető domainnév használatának megszüntetését, a domainnévről való lemondást vagy annak átruházását a védjegyjogosult vagy más által fizetendő ellenértéktől teszik függővé".

Ugyanakkor a Tanácsadó Testület egyedi döntéseiben többször is támogatott olyan igénylést, amely egy már létező domain névhez hasonló de attól eltérő írásmódú kifejezés domain névkénti bejegyzését kérte – mindaddig, amíg nem megállapítható, hogy az igénylés megtévesztő lenne.

A fentiek alapján tehát a Tanácsadó Testület azt vizsgálta, hogy (i) védjegybitorlást valósíthat-e meg a domain név igénylése; és amennyiben nem, (ii) megtévesztő lehet-e az „expressonline” kifejezés használata más vállalkozás által mint a panaszos.

A TT rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy az igénylő, illetőleg annak megbízója gazdasági tevékenység körében kívánja használni a domaint. Megállapította továbbá, hogy az igénylő nem a panaszossal azonos tevékenységet kíván folytatni, ugyanakkor az igénylő által vázolt szolgáltatás feltehetően a 35. sz. áruosztályba tartozó szolgáltatásnak minősülne.

Annak ellenére, hogy a panaszos nem csatolt fogyasztói felméréseket annak igazolására, hogy a fogyasztók azonosítanák az „expressonline” kifejezést az Expressz Magyarország és az Expressz csoport termékeivel, a Tanácsadó Testület egyetértett a panaszossal abban, hogy az Expressz-csoport szolgáltatásai széles körben ismertek és azonosíthatók a panaszos hirdetési/reklámozási tevékenységével. Ráadásul, az „online” kifejezés erősítheti a fogyasztók azon elvárását, hogy a népszerű, nyomtatott hirdetési újság internetes változatára kattintanak a domain név lehívásakor.

A TT megjegyzi, hogy döntésekor tekintettel volt arra is, hogy a panaszos által vázolt infokommunikációs szolgáltatás nem kötődik az „expressonline” elnevezéshez. A panaszos bármilyen más, az „express gyorsaság”-ra utaló domain nevet választhat, amely nem sérti az Expressz Magyarország Kft. jogait, így különösen a védjegyoltalmat élvező megjelöléseit.

A fenti okokból a TT álláspontja szerint a tárgybani domain használata az igénylő részéről a Szabályzat 2.2.2 a) pontja alapján jelentéstartalmára és használatára nézve gyaníthatóan jogellenes illetőleg c) pontja alapján megtévesztő lenne, így az igénylő által a domain név nem választható.

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

Budapest, 2007. szeptember 7.

A Tanácsadó Testület nevében: