Alternatív Vitarendező Fórum
INFOMEDIÁTOR Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda
Tanácsadó Testülete
A Tanácsadó Testület 15/2017. (IX. 26.) sz. Állásfoglalása
A nopaks.hu és stopaks.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panaszok
(1030-1031/2017 sz. ügyek)
tárgyában
A Tanácsadó Testület előtt a fenti ügyszámokon bejelentett panaszokat a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd a SZESZ szerinti szavazási rendben, a szavazó tagok egységes „igen” szavazatával, elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen egybefoglalt eseti Állásfoglalást.
A nopaks.hu és a stopaks.hu domain név az igénylő ... javára delegálható.
Indokolás
A nopaks.hu és stopaks.hu domain neveket ... (a továbbiakban: Panaszolt) igényelte 2017. augusztus 16. napján. Az igények ellen az MVM Paks II. Zrt. (a továbbiakban: Panaszos) törvényes képviselője útján élt panasszal, és kérte a domainek delegálásának megtagadását, illetve a panaszolt domain nevek saját maga számára történő delegálását. A Panaszos és a Panaszolt személye, illetve a panasz és ellenkérelem indokolásának azonossága miatt Tanácsadó Testület az ügyek egységes elbírálása és jelen egybefoglalt Állásfoglalás meghozatala mellett határozott.
Panaszos panaszában kifejtette, hogy a panaszos cég köztudomásúan a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházást végrehajtó projekttársaság. A köztudatban a projekt „paksi bővítés” néven (is) ismert, így a Panaszos tevékenysége a „Paks” névvel a köznyelvben és aktuálpolitikában elválaszthatatlanul összefonódik. Erre alapozva előadta, hogy a „nopaks.hu” és „stopaks.hu” domainek Panaszolt általi használata a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.2. a) pontjába ütközik, mivel jogellenes. A jogellenesség kapcsán előadta, hogy a panaszolt domain nevek használata a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42. §. (1) bekezdése és 2:45. § alapján sértené, illetve veszélyeztetné a Panaszos jóhírnévhez fűződő jogát a domain jelentéstartalmára tekintettel, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 3. §-ával is ellentétben áll. A Panaszos szerint a Panaszolt célja, hogy a Panaszost és a fent említett beruházást rossz színben tüntesse fel.
A Panaszolt jogi képviselője útján előadta, hogy a paksi bővítés közügy, a panaszolt domain nevek pedig a véleménynyilvánítás eszközei. Nem vitatta, hogy a honlapok célja, hogy online teret biztosítson a paksi bővítéssel kapcsolatos kritikai megnyilvánulásoknak. Hivatkozott a véleménynyilvánítás szabadságára, azon belül is a politikai véleménynyilvánítás fokozott alkotmányos védelmére (36/1994 AB határozat). Előadta, hogy a panaszolt domain nevek önmagában nem sértik a Panaszos jóhírnevét, azt pedig nem tiltja a Domainregisztrációs Szabályzat, hogy a domain név maga hordozza a kritikus véleményt valamely témával kapcsolatban. Speciális jogi helyzetéből kifolyólag a Panaszost különleges közjogi kötelezettségek terhelik, illetve korlátozottan illeti meg a magánszféra szereplőinek fenntartott jogvédelem. A közfeladatot ellátó szerveknek nincsenek olyan alapjogaik, amelyek az állam polgárainak alapvető jogai korlátozásának legitim indokául szolgálhatnának, egy alapjogi jogviszonyban kizárólag kötelezetti pozícióban lehetnek. Az őket érő kritika és vélemény, bírálat kapcsán nem illeti meg őket a személyiségi jogi védelmi háló. Hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik ügyére is (Uj Péter; 23954/10), melyben a Bíróság megállapította: különbség van az egyén jóhírneve és a gazdasági társaság kereskedelmi jóhírnévhez fűződő érdeke között. Az egyének esetében a hírnév sérelme hatással lehet a méltóságra, társaságok esetében ilyen lehetőség nincs.
Kifejtette továbbá, hogy Panaszos egy állami tulajdonú, jogszabály által biztosított monopol helyzetben lévő vállalat, egy állami közfeladatot ellátó szerv, így a Panaszolttal nem versenytársak, a Panaszos nem is piaci körülmények között végzi a tevékenységét, a Tpvt. hivatkozott rendelkezése ilyen tényállás mellett nem bír relevanciával. Előadta, hogy a Panaszolt a domain nevet nem gazdasági haszonszerzési céllal kívánja hasznosítani.
A Tanácsadó Testület eljárása során a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2. pontjában foglalt kizáró okok megállapíthatóságát vizsgálta. Eszerint nem választható olyan domain név, amely jelentéstartalmára vagy használatára nézve gyaníthatóan jogellenes, megbotránkozást vagy félelmet keltő illetve vagy megtévesztő.
A DSZ 2.2.1. pontja alapján: „[Igénylő]… a lehető legnagyobb gondossággal tartozik eljárni abban a tekintetben, hogy az általa választott domain név, annak igénylése, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait (pl. névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát … ) ne sértse.”
A Tanácsadó Testület szerint nincs bizonyíték arra, hogy a vitás domain névben foglalt elnevezés közismert kereskedelmi névvé vált volna, illetve a Panaszolt általi használata gyaníthatóan jogellenes vagy megtévesztő lenne.
A vállalkozásoknál a saját bevezetett és legtöbb esetben levédett kereskedelmi neveik tekintetében jogos igényük méltányolandó azok domain névként választásakor. A kereskedelmi árujelző jellegéből és természetéből adódóan, abszolút hatállyal, mindenki mást megelőzően illeti meg a vállalkozásokat, amennyiben kétséget kizáró módon igazolják, hogy a kereskedelmi név használatára jogosultak.
Panaszos kérelmében azzal érvel, hogy a Panaszos és tevékenysége a „Paks” kifejezéssel a köznyelvben és az aktuálpolitikában szorosan, elválaszthatatlanul összefonódott, ennek alátámasztására azonban semmilyen érvet, bizonyítékot nem hozott fel.
Amint azt a Testület már a 4/2000 (V.10.) elvi állásfoglalásában kifejtette, amennyiben nem közismert kereskedelmi névről van szó (mint ahogy jelen esetben is), az „üzleti tisztesség” alapkövetelményére hivatkozva egy vállalkozástól sem tagadható meg a mások jogait nyilvánvalóan nem sértő, nem megtévesztő, és megbotránkozást nem keltő domain név választása.
A jogellenesség kapcsán a panaszos által elsődlegesen hivatkozott Ptk. 2:45. § (2) bekezdése alapján a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
A Ptk. szabályozásával gyakorlatilag egybevág a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény („Tpvt.”) 3. §-ának rendelkezése, mely szerint: „Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.”
A bírói gyakorlat alapján a jóhírnév megsértésének megállapítását megalapozza az, ha a más személyre vonatkozóan közölt valótlan tényállítás vagy valós tény hamis színben feltüntetése objektíve alkalmas az érintett személy hátrányos társadalmi megítélésének kiváltására.
Az idézett magatartásoknak tehát objektíve alkalmasnak kell lenniük arra, hogy rontsák a versenytárs piaci helyzetét, és a fogyasztókat befolyásolják a döntésükben.
A panaszolt domain nevek azonban semmilyen hasonló tényállítást nem tartalmaz. A „no” toldat, mely a „nem” szó széles körben ismert angol megfelelője a Panaszolt által sem cáfoltan a paksi beruházással szembeni kritikus álláspontot jelenít meg, ezt azonban, ahogy Panaszolt helyesen kiemelte, önmagában nem zárja ki a Domainregisztrációs Szabályzat. Előzőhöz hasonlóan a „sto” toldat – mely a „Paks” kifejezéssel együtt olvasva megjeleníti a „stop” széles körben ismert angol kifejezést – „állj” vagy „megállítani” értelmű magyar megfelelője szintén a kritikus álláspontra utaló szójáték.
A leendő tartalommal kapcsolatban a Testület csak a Panaszolt által előadottakból tud kiindulni, aki érdemi védekezésében többször hangsúlyozta, hogy tevékenységét a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos keretei között, a jogszabályok betartásával kívánja folytatni.
Egyetért továbbá a Tanácsadó Testület a Panaszolt azon álláspontjával, mely szerint Panaszossal nem versenytársak, így a Tpvt. alkalmazásának jelen tényállás mellett nincs helye.
A Tpvt. hatályának központi kategóriája a tárgyi hatály, ugyanis a meghatározott alanyi kör is akkor és annyiban lehet a Tpvt. hatálya alá tartozó, amennyiben a Tpvt. tárgyi hatályát kijelölő „piaci magatartás” tanúsítása az illető jogalanyra kimondható. Azon szervezetek – legyenek bármilyen jogi formájúak –, amelyek egy általános közérdekű, állami funkcióra tartozó politika instrumentumai, és státusukat, tevékenységüket illetően szoros és folyamatos állami szabályozottság és felügyelet mellett ténykednek, valamint a közhatalom intézményeire jellemző tevékenységi feltételekkel, jogosultságokkal bírnak, tipikusan egy közhatalmi (állami) célt és tevékenységet valósítanak meg, nem minősülnek a Tpvt. értelmében vállalkozásnak (ld. GVH Vj-190/2001).
Bár Panaszos közvetlenül nem hivatkozott rá a Tanácsadó Testület vizsgálta a megtévesztés kérdéskörét is. A Ptk. értelmezésében megtévesztés alatt olyan szándékos magatartást értünk, melynek célja más tévedésbe ejtése. A domain delegációs és regisztrációs jogviszonyban a megtévesztésnek legtöbbször nem ezzel a formájával találkozunk, bár természetesen ennek lehetősége sem kizárt. A megtévesztés e körben a választott névvel, annak jelentéstartalmával, s a domain nevet igénylő személlyel, szervezettel hozható összefüggésbe, azaz az Internet használóiban azt a látszatot keltheti, hogy a domain név és annak mögöttes jelentéstartalma (a szóval azonosított vagy azonosítható szolgáltatás, áru, személy, személyösszesség, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet, intézményt stb.) egymással közvetlen összefüggésbe hozható, a domain név alatt azt a szolgáltatást, árut, személyt, személyösszességet, gazdálkodó szervezetet, társadalmi szervezetet, intézményt, illetve a nevével, tevékenységével kapcsolatos információt találhatnak. [TT 6/2000. (V.24.) Elvi Állásfoglalása]. Jelen esetben pedig a Panaszolt előadása alapján az Internet használók azt a tartalmat találják majd a domain nevek alatt, melyekre a nevek alapján számítanak: a paksi beruházással szembeni kritikus álláspontokat összefoglaló adatokat, információkat.
A fentiekre tekintettel a Tanácsadó Testület a panasznak nem ad helyt, állásfoglalása szerint pedig a „nopaks.hu” és a „stopaks.hu” domain nevek Panaszolt részére delegálhatók.
A TT felhívja azonban a Panaszolt figyelmét, hogy a domain nevek használata és tartalommal feltöltése során a véleménynyilvánítás szabadságának, mint alkotmányos alapjognak a korlátaira tekintettel köteles tiszteletben tartani a Panaszos személyhez fűződő jogait.
Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.
Budapest, 2017. szeptember 26.
A Tanácsadó Testület nevében:
|
…………………………………………… Elnök Sk. |
………………………………………………… Titkár Sk. |