Alternatív Vitarendező Fórum
INFOMEDIÁTOR Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda
Tanácsadó Testülete
A Tanácsadó Testület 10/2018. (X. 19.) sz. Állásfoglalása
(1049/2018. sz. ügy)
tárgyában
A Tanácsadó Testület előtt a fenti ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd a SZESZ szerinti szavazási rendben, a szavazó tagok egységes „igen” szavazatával, különvélemény csatolása nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.
Indokolás:
A zengo.hu domain delegálását a Cetinje s.r.o (székhely: SK-94618, Trávnik 328; „Igénylő”) kérte 2018. szeptember 19-én, amely ellen a Zengo Kft. (6724 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 72 „Panaszos”) törvényes képviselője útján nyújtott be határidőben kifogást, 2018. szeptember 20-án.
A Panaszos törvényes képviselője a panaszban előadta, hogy informatikai fejlesztésekkel foglalkozik és a „zengo” márkanév ismert az iparágban. Megalakulásakor azért nem igényelte a domain nevet, mert az másnak a használatában volt, ezért .eu TLD regisztrációs alatt működik a weblapja. Technikai figyeléssel várta a domain név „felszabadulását”. Álláspontja szerint az igénylőnek meg kellett volna regisztrálás előtt győződnie arról, hogy azonos névvel (ékezet nélkül) bejegyzett cég létezik Magyarországon.
A panaszos arra is hivatkozik, hogy az igénylő versenytársa.
A panaszában felvetette annak gyanúját is, hogy a regisztrátor és az Igénylő „összejátszott”, amelyet álláspontja szerint „google keresések” továbbá az azonos régióban működés ténye „bizonyít”. Előadta, hogy a helyi rádióban sokat reklámozza a „zengo” márkanevet, és: „ok(a)unk van feltételezni, hogy mind a Regisztrátor, mind az Igénylő ismeri társaságunkat, gyanítjuk, hogy az igénylő célja a megtévesztés, a megtévesztésen keresztüli ügyfél, esetleg információ szerzés”. Bizonyítékokat, okiratokat is csatolt panaszához, többek között a zengo.hu oldal panasz beadásakor elérhető tartalmát, amely álláspontja szerint „ál-tartalom”, mert „az oldal slider-ében szereplő kép jogvédett tartalom, byte-ra pontosan megegyezik egy amerikai pincészet tartalmával”, ami a “meta információk alapján is jogvédett tartalom”. További állításaihoz nem csatolt bizonyítékokat.
Az igénylő részletesen reagált a panaszos levelére.
Kiemelte, hogy szerinte a Panaszos nem támasztotta alá az állításait, feltételezésekre alapozza a kijelentéseit, mely mint „teljességgel bizonyítatlan állítás, nem vehető figyelembe”. Jogi hivatkozásként a DRSZ 9.1 pontjára hivatkozott, mert álláspontja szerint az igénylés a Szabályzatba nem ütközik. Előadta e körben, hogy a domain igénylése nem a „zengo” név miatt történik, hanem annak ékezetes változata, a „zengő” név miatt. A zengő szó köznapi jelentéssel bír, a „zeng” ige melléknévi alakja. Emellett a Zengő mint tulajdonnév a Mecsek hegység legmagasabb hegye (ezt egy wikipedia hivatkozással megerősítette), illetőleg arra hivatkozott még, hogy ezen a néven működik az egyik legismertebb és legsikeresebb hazai autós sportegyesület (Zengő Motorsport), amely állítását szintén egy wikipedia szócikkel erősítette meg.
Arra is hivatkozott, hogy „Zengő cégnévvel van más gazdasági társaság is, ez a cégjegyzékből ellenőrizhető”, ráadásul – és állítása szerint ez a jelen eljárás szempontjából lényeges körülmény – „a zengő egy magyar szőlőfajta, amelyet egy magyar borász állított elő, kifejezetten magyar fajta, amely több borvidéken előfordul, más országokban ugyanakkor nem terjedt el”. Ezt az állítását ismételten wikipédia szócikkekkel támasztotta alá.
Előadta továbbá, hogy a domaint nem a saját részére igényelte, hanem „egy fejlesztéséhez kapcsolódóan” egy magánszemély bízta meg azzal, hogy a zengő névhez tartozó több domaint, így közöttük a zengo.hu domaint is, a részére regisztrálja. Csatolt erre vonatkozóan egy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást és előadta, hogy „a regisztráció célja olyan webáruház és ismeretterjesztő portál fejlesztése, amelynek célja magyar borok bemutatása és árusítása külföldön”. Hivatkozott rá, és ismételten webes hivatkozással támasztotta alá, hogy az említett magánszemély „ismert vállalkozó”, aki a „http://tokaji.hk/ weboldalon kifejezetten tokaji borok kínai árusításával foglalkozik 2009. óta és jelentős mennyiségben értékesít bort. Kiemelte, hogy „amint a weboldalon is látható, annak tulajdonosa az Asia Smarter Ltd, Hong Kongban bejegyzett gazdasági társaság”, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője azonos az említett magánszeméllyel, amelyet hong kongi cégkivonattal bizonyított. Álláspontja szerint „nyilvánvaló, hogy a domain regisztrálása nem a Panaszos érdekeinek sérelmét célozza, és – a domain felhasználása okán – azt nem is eredményezi. Vitatta továbbá, hogy „a Panaszos az elnevezése miatt igényt formálhatna a névre”, mert álláspontja szerint a „zengo” név a „zengő” szó ékezet nélküli változata, ha valaki olvassa a zengo.hu domaint, nyilvánvalóan előbb asszociál a „zengő” szóra, mint panaszos nevére”.
Az Igénylő idézte a DRSZ 2.2.1 pontját, amely értelmezése szerint az alábbi: „általában védi a személyiségi jogokat, nevesítve van kifejezetten a névkizárólagossághoz fűződő jog. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha valaki kizárólagosan jogosult egy név használatára, vagy a névhez egyéb joga (pl. védjegy) fűződik, azt a nevet más nem regisztrálhatja”.
További jogi hivatkozásokat és levezetéseket tett a Polgári Törvénykönyvre, és szerinte a „Ptk. a névviseléshez való jogot csak szűken szabályozza a 2:49. §-ában, a más nevével való visszaélés a jelenleg hatályos Ptk.-ban nevesítve nem szerepel. Ugyanakkor a személyiségi jogok általános szabályaiból, és a kapcsolódó bírósági gyakorlatból egyértelműen következik, hogy más nevének jogtalan használata személyiségi jogot sért. Ezen jogsérelem megállapításának azonban előfeltétele, hogy a használt név egyedi legyen, csak egy személyhez, vagy személyek szűk, behatárolható köréhez tartozzon, és az adott név használata egyértelműen ezen személyt, vagy személyeket sértse”.
A beadványa további részében megismételte érveit, hogy a „zengő” szó közszó és több jelentése is van, ezért álláspontja szerint „névkizárólagosságról nincs szó”, továbbá álláspontja szerint: „a Panaszos névhasználathoz való jogát általános jelleggel azért sem sértheti a „zengo” szó használata, mert a Panaszos nem olyan méretű gazdasági társaság, hogy az elnevezése az iparágon kívül ismert legyen, és az iparágon belül sem tartozik a piacvezetők közé (legalábbis a nyilvános beszámolók szerint). Nem kisebbíteni akarjuk a Panaszos eredményeit, de tény, hogy nem olyan erős gazdasági szereplő, hogy az elnevezése széles körben ismert legyen – ennek ellenkezőjét a Panaszos sem igazolta. Az a szűkebb kör, akik a panaszos szolgálatait feltehetően igénybe veszik, vagy potenciálisan igénybe vehetik, valószínűleg nem a „zengo.hu” domain alapján találják meg”.
Levelében több tanácsadó testületi állásfoglalást is idézett még, amelyek a „first comes first served” alapelvét alkalmazását támasztják alá. Kérte továbbá a Tanácsadó Testületet, hogy „a panaszt ne hozza teljes terjedelmében nyilvánosságra, annak utolsó része ugyanis a Cetinje s.r.o., valamint (a név szerint a TT határozatában nem említett magánszemély) személyhez fűződő jogait és üzleti titkait sérti”.
A TT elsőként az Igénylő „titkosítási” kérelméről döntött, amelyet elutasított, mivel az illető saját maga által nyilvánosságra hozott információról van szó, fel sem merülhet az üzleti titok kérdésköre, személyiségi joga, mint cégképviselőé meg különösen nem. E vonatkozásban egyébként az igénylő nem is fűzött a többi érvéhez hasonló jogi levezetést, a TT ennek ellenére nem jelenítette meg a döntésében a magánszemélyt, bár mint cégképviselő, a neve közhiteles nyilvántartás alapján nyilvános lehet (amennyiben a hong kongi nyilvántartás közhiteles, ezt a TT-nek nem állt módjában ellenőriznie).
A TT a kérelem elutasítását követően megvizsgálta a Panaszos honlapját, és megállapította, hogy a Panaszos valóban komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy társaságát az „zengo” márkanévvel azonosítsák a felhasználók. Létező és aktívan működő cég, aki valóban a márkanévre épít, levélpapírja fejlécén is ezt használja és a .eu TLD alatt működő oldalnak is azonos a domain neve. Azonban védjegy oltalom alá nem helyezte a nevet.
A TT a cégkivonatot is ellenőrizte, és ebben megerősítést nyert a Panaszos által előadott minden információ, az is, hogy a „Zengo” név mint cégnév nem újkeletű név.
Egybehangzó volt a két fél állítása abban, hogy a „zengo.hu” domain nevet felszabadulásáig a Zengő Motorsport egyesület használta. Azonban sem az Igénylő sem a Panaszos nem a Zengő Motorsport Egyesület képviselője, így ezek az állításai és wikipedia hivatkozásai teljességgel irrelevánsak.
Ugyancsak irreleváns az a köztudomású tény, hogy a Zengő egy hegység, ehhez az Igénylőnek nem volt szükséges wikipedia cikket csatolnia.
Az igénylő (angol nyelvű szöveget is tartalmazó) mellékletének hitelességét nem állt módjában a TT-nek ellenőriznie, arra azonban utal, hogy ez az internetről letöltött „copy” feliratú, vonalkóddal ellátott dokumentum nem tekinthető bizonyítéknak, és mivel az Asia Limited sehol máshol nem jelenik meg, mint egy .hk TLD alatti weblapon (ahol nincsenek zengő szőlőfajtára utaló információk) ezt figyelmen kívül hagyta, és szintén nem tulajdonított neki jelentőséget.
A jelen ügyben a TT-nek mérlegelnie kellett az alábbiak között:
(i) Igénylő egy domain név kereskedelemmel foglalkozó társaság, aki bizonytalan eredetű – egymásnak ellentmondó – dokumentumokra, wikipedia szócikkekre hivatkozik, és legfőbb állítását egy általa is elismerten olyan szőlőfajtára hivatkozással kíván használni, ”amelyet egy magyar borász állított elő, kifejezetten magyar fajta, amely több borvidéken előfordul, más országokban ugyanakkor nem terjedt el”. Mindeközben azt is állítja, hogy megbízója magyar borokat árusít külföldön egy másik weblapon.
(ii) A Panaszos hosszú ideje létező és működő szolgáltató, aki – bár nem csatolt erre vonatkozóan külön bizonyítékokat – aktívan használja a „zengo” márkanevet mint kereskedelmi nevet, és ez a név azonos a cégnevével is. A TT ellenőrizte, hogy valóban reklámoz a regionális rádióban ilyen márkanévvel a panaszos.
(iii) A Panaszos ugyanakkor nem helyezte a nevet védjegyoltalom alá, a cégneve pedig valóban egy magyar tulajdonnév (hegység) illetőleg több jelenésű közszó ékezet nélküli formája.
(iv) Az Igénylő helyesen idézte a TT „first comes first served” alapelvvel kapcsolatos néhány döntését, ha nincs jogellenességre utaló része az igénylésnek, az időbeli elsőbbség döntő tényező, még ha az igénylések közötti különbség rövid idő is.
(v) Az igénylő névkizárólagossághoz fűződő jogi érvelése vitatható, a név kizárólagosság egyáltalán nem „szűk tartalmú”, és nem függ egy gazdasági társaság méretétől. Ráadásul a TT fennállása óta mindig tulajdonított jelentőséget annak az információnak, ha valaki egy, a cégnevének vezérszójával azonos, vagy azonos hangalakú nevet igényelt, különösen, ha a cégnév jóval korábbi, mint az igényelt domain név. A TT által hivatalból ismert bírói gyakorlat azonban egyértelmű abban, hogy közszavak esetén (és ideérti a TT az ékezet nélküli változatokat is) nem illeti meg névkizárólagosság a név használóját.
(vi) Az Igénylő állításait a megbízója tekintetében elfogadta, mert teljes bizonyító erejű magánokiratával bizonyította, hogy a domain nevet más javára igényelte, így nem versenytársa a Panaszosnak, mert a domain nevet az Igénylő megbízója fogja használni, aki borászattal és nem IT fejlesztéssel foglalkozik. (Megjegyzi a TT, hogy még az IT fejlesztés és a tartalomszolgáltatás sem minden esetben jelent versenytársi kapcsolatot).
A fentieket mérlegelve, a TT arra a következtetésre jutott, hogy – különös tekintettel a védjegyoltalom hiányára – nincs ok, ami miatt a first comes first served elvét meg kellene törni, tehát a domain nevet az Igénylő részére kell delegálni, az időrendi elsőbbség miatt.
Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.
Budapest, 2018. október 19.
A Tanácsadó Testület nevében:
|
…………………………………………… dr. Verebics János Elnök |
……………………………………………… Dombi Gábor Titkár |