Alternatív Vitarendező Fórum

INFOMEDIÁTOR Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda

Tanácsadó Testülete
 

A Tanácsadó Testület 02/2016. (I. 15.) sz. Állásfoglalása

Az insidermedia.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz

(984/2015. sz. ügy)

tárgyában

 

A Tanácsadó Testület előtt a fenti ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd a SZESZ szerinti szavazási rendben, a szavazó tagok egységes "igen" szavazatával, különvélemény csatolása nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.

 

Az insidermedia.hu domain név az eredeti Igénylő Gerilla Press Lapkiadó és Médiatanácsadó Kft. részére nem delegálható.

 

 

Indokolás

 

Az insidermedia.hu domain nevet a Gerilla Press Lapkiadó és Médiatanácsadó Kft. (a továbbiakban: Igénylő) igényelte 2015. december 4. napján a saját nevére. Az igény ellen az Insidermedia Kft. (a továbbiakban: Panaszos) 2015. december 8. napján határidőben kifogással élt és kérte a delegálás megtagadását arra történő hivatkozással, hogy a regisztrálni kívánt domain név teljesen megegyezik a Panaszos cégnevével, ezért a delegálás megtagadását és az insidermedia.hu domain nevet saját részére igényelte. Panaszát ezen túl részletesebben nem indokolta, cégnevének bizonyítékként cégkivonatát csatolta.

 

 

Igénylő a panaszra adott válaszában előadta, hogy a domain nevet a többségi tulajdonában álló, 2015. november 6. napján alapított leányvállalata, az Insider Media Lapkiadó Kft. megbízásából, de nem annak a nevére, hanem a saját nevére regisztrálta. Hangsúlyozta, hogy leányvállalata a Panaszosként fellépő hasonló nevű társaság előtt két héttel alakult meg. A Panaszolt megbízási szerződést nem csatolt, de benyújtott egy 2015. december 4. napjával keltezett nyilatkozatot, amelyben leányvállalata, az Insider Media Lapkiadó Kft. a domain felhasználási jogát „határozatlan időre, kifejezetten és visszavonhatatlanul átengedi” az Igénylőnek.

 

Az Igénylő hivatkozott arra is, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt 2015. december 10. napján szintén saját nevére kezdeményezte (benyújtotta) az „Insider Media” ábrás védjegy bejegyzését, ennek lajstromozása azonban még nem történt meg.

 

Hivatkozott továbbá a Tanácsadó Testület 1/2000. (IV.5.) sz., a korábban alkalmazott prioritásos domain igénylési rendszer vonatkozásában hozott elvi állásfoglalásában a bejegyzett cégnévre illetve lajstromozott védjegyre vonatkozó elsőbbségi szabályokra, amelyek álláspontja szerint az igénylés jogszerűségét és a panasz alaptalanságát támasztják alá.

 

 

A Tanácsadó Testület eljárása során megvizsgálta az igénylés esetleges jogellenességét és megtévesztő jellegét, különös tekintettel a Panaszos cégnevének a domain névvel való kapcsolatára és a Ptk. névviselési szabályaira.

 

Előzetes kérdésként a Tanácsadó Testület megvizsgálta a felek által csatolt iratokat, valamint a hivatalos cégjegyzék adatait. Ezekből megállapítható volt, hogy az ügyben valóban két, minimálisan eltérő írásmódú cégnév használati joga között állhat fenn a névhasználati konfliktus, az Igénylő cégneve és az általa igényelt domain név között azonban nincsen kiejtés- vagy írásmódbeli hasonlóság vagy jelentéstartalmi kapcsolat. Az Igénylő érdekkörébe tartozó leányvállalat névhasználati joga csak közvetetten, a vitatott domain nevet saját nevében igénylő anyavállalata domain regisztrációján keresztül jelenik meg a jelen eljárásban, míg a Panaszosként fellépő cég közvetlenül saját cégnevéből eredő jogait érvényesíti személyesen.

 

A Tanácsadó Testület megvizsgálta, hogy az insidermedia.hu domain név ügyében felmerülhetnek-e akár az Igénylő, akár a Panaszos részéről védjegyekhez fűződő jogok sérelme, azonban az ügyben nem volt megállapítható meg a Vt. 12. §. szerinti védjegybitorlás fennállta. Az Igénylő által hivatkozott lajstromozás alatt álló védjegy kapcsán a Tanácsadó Testület rámutat, hogy védjegyjogi oltalom csak a lajstromozással jön létre, amely időpontig az áru- és szolgáltatási osztályok szerinti védelem terjedelme sem állapítható meg.   Tanácsadó Testület eddigi gyakorlata alapján a (kizárólag alfanumerikus írásjegyekből álló) domain nevek vonatkozásában az ábrás (grafikus) védjegyek (a szóvédjegyekkel ellentétben) vélelmezhetően amúgy nem biztosítanának a név vagy kifejezés használatából másokat kizáró jogokat az Igénylőnek.

 

A Tanácsadó Testület megvizsgálta az Igénylő által csatolt „Nyilatkozat” megnevezésű, a domain felhasználási jogát az Igénylőnek a leányvállalat részéről ingyenesen átengedő kétoldalú szerződést. Tekintve azonban, hogy a domain nevet nem az Insider Media Lapkiadó Kft. leányvállalat, hanem a Gerilla Press Kft. regisztrálta, ez utóbbi következésképp a domain név delegálási jogával már eleve rendelkezik, az részére leányvállalata által ezért nem átruházható. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a csatolt irat tartalma a leányvállalat cégnevének használatára vonatkozó, kétoldalú névhasználati engedélyként értelmezhető a tulajdonosi struktúra tekintetében ugyan összefonódó, de jogi szempontból önálló és elkülönült jogalanyisággal rendelkező cégek között.

 

A Ptk. 2:43. § f) pontja a névviselés jogát a törvény által védett személyiségi jogként határozza meg, amelyet a Ptk. 3:1 § (3) bekezdése a jogi személyekre, így a Panaszos gazdasági társaságra is kiterjeszti. A Ptk. 2:54. § (1) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok érvényesítése (így a névviselési jog gyakorlásához szükséges nyilatkozat is) kizárólag személyesen tehető meg.

 

A fenti törvényhelyek alapján a polgári jogi viszonyokban a személyiségi jogokat, így a névhasználat jogát is csak személyesen lehet érvényesíteni. Nincsen arra lehetőség, hogy az Igénylő cégre leányvállalata érvényesen átruházhassa saját cégnevének viseléshez fűződő személyiségi jogait, és hogy ezek alapján a domain névhez nem köthető nevű anyavállalat (jelen ügyben az Igénylő) más harmadik személyek ellen felléphessen vagy vele szemben domain használata miatt fellépő harmadik személyek ellen más (leányvállalata) névviselési jogát sajátjaként állítsa szembe. Különösen igaz ez akkor, ha e harmadik személy a domain igénylésekor már a cégnyilvántartásba jogerősen bejegyzett gazdasági társaság– függetlenül az esetleges (egyébként a Tanácsadó Testület felé nem igazolt) más folyamatban lévő jogi eljárásoktól – és az adott név használatára saját magának is joga van.

 

Az Igénylő által csatolt okirat ezért a névhasználati jogokat csak az Igénylő és leányvállalata tekintetében rendezheti, harmadik személyek saját jogán gyakorolt névviselési jogaira nem hat ki és azok érvényesítését nem is korlátozhatja. Jelen esetben ugyanis az egyik névhasználatra jogosult személy engedélye nem tilthat el vagy korlátozhat más független, harmadik személyeket attól, hogy névhasználati jogaikat saját nevükben a névhasználattal egyébként saját jogán nem jogosult Igénylővel szemben érvényesítsék.

 

A Domain Regisztrációs Szabályzat 2.2.1 pontja kifejezetten rögzíti, hogy az Igénylő – bár a domain igénylő a delegálni kért domain nevét a jogszabályok és a Szabályzat keretei között szabadon választja meg – a lehető legnagyobb gondossággal tartozik eljárni abban a tekintetben, hogy az általa választott domain név, annak igénylése, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait ne sértse. E jogok között a DRSZ kifejezetten nevesíti harmadik személyek névkizárólagossághoz fűződő jogát, és hogy az Igénylő köteles ellenőrizni a cég- és védjegynyilvántartásokat.

 

Az eljárásban rendelkezésre álló iratokból és nyilvántartásokból kétségtelenül megállapítható volt, hogy a regisztráció 2015. december 4-i időpontjában már mindkét hasonló nevű cég, az Insider Media Kft. valamint az Insidermedia Kft. is a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaságként működött. A cégbírósági bejegyzés következtében cégnevük vezérszavában megjelenő „insider media” kifejezés használatára ezért a regisztráció időpontjában mindkét cég jogosult volt, függetlenül a felek esetleges háttérben zajló vitáitól, vagy az esetleges még le nem zárt jogorvoslati eljárás(ok)tól. Az Igénylőnek ezért e nyilvántartások vizsgálatakor tudnia kellett, hogy e cégek névhasználati jogát sértheti az azonos domain regisztrációjával, ennek ellenére a két névhasználatra jogosult cég közül az egyik, tőle függésben álló cég engedélyét szerezte csak be.

 

Az Igénylőnek, mivel saját nevében tőle elkülönült személyiségű gazdasági társaságok névhasználati jogát nem gyakorolhatja, a DRSZ 2.2.1. pontja alapján a regisztrációval ütköző cégnevek fennállását ellenőriznie kell és amennyiben van ilyen, tartózkodnia kell attól, hogy más cégnév használati jogát megsértse, vagy a regisztráció megtévesztő legyen. Az Igénylő a névhasználatra jogosult egyik cég, saját leányvállalata engedélyével ugyan rendelkezik, így kettejük viszonylatában a Tanácsadó Testület álláspontja szerint sem a DRSZ 2.2.2. a) illetve c) pontjában rögzített jogellenességről vagy megtévesztő jelleg gyanúja nem merült fel, mivel a Ptk. 2:42. § (3) bek. szerint nem sérthet személyiségi jogot, így névviselési jogot sem az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.

 

Az Insidermedia/Insider Media cégnév domain név használatának tekintetében azonban nem csak az Igénylő leányvállalata, hanem az azonos cégnevű Panaszost is olyan érintett jogosultnak kell tekinteni, amelynek névviselési jogát sértheti, ha cégnevét más engedélye nélkül használja, különösen, ha ez a személy gazdasági társaság, amely esetében alappal vélelmezhető a gazdasági haszonszerzés célja.

 

A Tanácsadó Testület ezért e körülményeket megvizsgálva arra az álláspontra jutott, hogy a jogellenesség, illetve a megtévesztő jelleg gyanúja fennáll az Igénylő és az Igénylőtől független és a delegálás ellen aktívan fellépő Panaszos jogi relációjában, mivel az Igénylő a Panaszos névhasználati engedélyével nem rendelkezik a Panaszos cégnevével megegyező domain név használatára, ráadásul az könnyen összetéveszthető a Panaszos cégnevével.

 

A Tanácsadó Testület tehát a Ptk. névviselési szabályai, valamint a Panaszos cégneve és a domain írásmódjának, kiejtésnek és jelentéstartalmának azonossága alapján arra a következtetésre jutott, hogy az Igénylőnek az insidermedia név használatára, saját nevében történő regisztrációjára nem állhat fenn jogosultsága, domain igénylése jogellenes és megtévesztő, az a (DSZ) 2.2.2. a) pontjába ütközik.

 

A Tanácsadó Testület felhívja az ügyben érintettek figyelmét, hogy az insidermedia kifejezés illetve cégnév használatát a lehetséges jogosultaknak saját cégnevük vagy érvényes, lajstromozott védjegyük alapján a jogosultaknak saját maguknak kell gyakorolniuk, ill. meghatalmazottjuknak a jogosultak nevében és javára kell eljárnia és e jogok gyakorlásának a Ptk. a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlásra vonatkozó előírásaival is összhangban kell lennie.

 

A fentiekre tekintettel a Tanácsadó Testület állásfoglalása, hogy az Igénylő által saját nevében igényelt insidermedia.hu domain név az Igénylő Gerilla Press Lapkiadó és Tanácsadó Kft. részére nem delegálható, mert a vonatkozó cégnév használati jogának érvényesítésére az ügy elbírálásakor az Insider Media Lapkiadó Kft. illetve az Insidermedia Kft. cégeknek lehet jogosultsága. Mivel a cégnév viselésére jogosult cégek közül az Insidermedia Kft. lépett fel panasszal, az Insider Media Lapkiadó Kft. pedig az Igénylő tekintetében a használathoz hozzájárult, a Tanácsadó Testület megállapította a névviselési szabályok megsértését és a domain név igénylésnek a DSZ 2.2.2. a) és c) pontja szerinti jogellenességét a Panaszolttal szemben.

A fentiekre tekintettel a Tanácsadó Testület állásfoglalása, hogy az Igénylő által saját nevében igényelt insidermedia.hu domain név az Igénylő részére nem delegálható.

A Tanácsadó Testület felhívja a Panaszos figyelmét a DSZ 9.7. pontjára, amely alapján a Tanácsadó Testület eseti állásfoglalásában csak abban a kérdésben foglal állást, hogy az adott domain az adott Igénylő számára delegálható vagy nem delegálható. Amennyiben az eseti állásfoglalás alapján a feltételes használatba adott domain törlésére kerül sor, a törlés napjától számított 60 napig az adott domainre csak a Panaszos jogosult új igényt benyújtani, amennyiben az ilyen irányú szándékot a panasz benyújtásánál a Panaszos Regisztrátora a Nyilvántartásban jelezte.

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

 

Budapest, 2016. 01. 15.

 

 

A Tanácsadó Testület nevében:

 

 

 

 ………………………………………………
dr. Verebics János

Elnök
Sk.

…………………………………………………
Dombi Gábor

Titkár
Sk.