Alternatív Vitarendező Fórum
INFOMEDIÁTOR Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda
Tanácsadó Testülete
A Tanácsadó Testület 01/2017. (II. 01.) sz. Állásfoglalása
Az antenna.hu domain név regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz
(1015/2016. sz. ügy)
tárgyában
A Tanácsadó Testület előtt a fenti ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd a SZESZ szerinti szavazási rendben, a szavazó tagok egységes „igen” szavazatával, különvélemény csatolása nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.
Az antenna.hu domain név az igénylő Crispy Kft. részére delegálható.
Indokolás:
Az antenna.hu domain név delegálását a Crispy Kft. („Panaszolt”) kérte 2016. december 6. napján, amely ellen az Antenna Kft. („Panaszos”) nyújtott be kifogást, melyben annak megállapítását kérte a Tanácsadó Testülettől, hogy a hivatkozott domain név Panaszolt részére nem delegálható.
A Panaszos kifejtette, hogy az általa kifogásolt domain név Panaszolt részére történő delegálása jogellenes és megtévesztő helyzethez vezetne. E körben formailag többször a döntnöki eljárás szabályaira hivatkozott, mely hivatkozásokat tartalmuk szerint úgy lehet értelmezni, mint hivatkozás arra, hogy a delegálás a Domain Regisztrációs Szabályzat („Szabályzat” ill. „DRSZ”) 2.2.2. a) és c) pontjait sértené. A Panaszos ügyvezetője az érvelésében előadta és részletesen levezette, hogy az igénylés álláspontja szerint miért jogellenes és miért megtévesztő.
A Panaszos elsősorban a társaság cégnevére (annak vezérszavára) hivatkozott. A cég (egy nagyobb cégcsoport részeként) a távközlési piac egyik szereplője, cégcsoportja több mint egy évtizede kábeltelevíziós műsorelosztó, internet és telefonszolgáltatást nyújtó távközlési és hírközlési szolgáltató tevékenységet végez. Hangsúlyosan szerepel érvként, hogy a kérelmezett domain cégnevével pontosan egyezik, amely cégnév használatára a Panaszos szerint a cég a hatályos jog folytán kizárólagosan jogosult. A cégcsoport az „antenna” szó elsődleges jelentéséhez köthető termékeket és szolgáltatásokat (távközlési szolgáltatásokat) kínál. Szerepel az érvelésben, hogy a Panaszos cég (kereskedelmi) neve közismert.
A kérelmezett antenna.hu domain név a Panaszos előadása szerint éveken át hasznosításon kívül állt, korábbi jogosultját (Antenna Mobile Kereskedelmi Kft.) ugyanis a cégbíróság a cégnyilvántartásból törölte. A Panaszos a cégnevével egyező domain felszabadítása iránti eljárást maga indította el, a kérelmezett antenna.hu domain éppen a Panaszos magatartása eredményeképpen vált újra delegálhatóvá. A felszabadult domain regisztrálása iránt a Panaszos is benyújtotta igényét, azonban a domain – álláspontja szerint a Panaszolt rosszhiszemű magatartása folytán – a Panaszolt számára lett delegálva.
Hivatkozott a Panaszos a Domainregisztrációs Szabályzat 10.3. pontjára (Alternatív Vitarendező Fórum szabályai; „a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne”). A Panaszos szerint a Panaszolt cégkivonatából egyértelműen kiderül, hogy nem folytat sem a távközlési, vagy (elektronikus hírközlési szolgáltatások, híradás technikai tevékenységek, vagy iparcikk kereskedelemhez tartozó) tevékenységet, nem végez semmilyen – a domain szó jelentésére utaló – távközlési, hírközlési vagy bármely ezzel, illetve az antenna szó jelentésével kapcsolatba hozható tevékenységet.
Kifogásolta még a Panaszos, hogy a domain név alatt a Panaszolt szolgáltatást nem nyújt, és azzal érvelt, feltehetőleg továbbértékesítésre szerezte meg a domain nevet. A használat a Panaszos szerint azt a téves benyomást keltené, hogy kapcsolat áll fenn a Panaszos és a Panaszolt között.
Szerepel még hivatkozás a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.1. pontjára (domain-igénylő gondossága) és Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzata 31. a) c) és d) pontjára (rosszhiszeműség).
A Panaszos leírja, hogy a Panaszoltat megkereste levélben is az eljárás megindítása előtt. A levelezés alapján hivatkozik arra, hogy a Panaszolt úgy szerezte meg a nevet, hogy a nevezett domain név regisztrálásával több regisztrátort is megbízott egy időben. Ez a Panaszos szerint arra utal, hogy a domain nevet rosszhiszeműen igényelték.
Hivatkozik arra is, hogy a Panaszolt abból a célból igényelte a domaint, hogy a név (antenna) használatára jogosult személynek, azaz a Panaszosnak ellenérték fejében átruházza, vagy használatát egyéb módon ellenérték fejében biztosítsa.
A Panaszolt válaszában vitatta, hogy a domain használata megtévesztő vagy jogellenes volna.
A Panaszolt válasza tartalmilag azzal érvel, hogy a szó nem áll jogi oltalom alatt, megkülönböztetésre a szóeleme önmagában nem alkalmas. Hivatkozott a szó leíró jellegére és általános használatára, a korábbi TT gyakorlatra e körben.
A Panaszolt szerint a tények cáfolják a cégnév állított ismertségét. A Panaszolt szerint fontos körülmény, hogy a Panaszos cége csak 5 hónappal ezelőtt kapta jelenlegi nevét, névváltoztatást követően (korábban Somló Telekom néven működött). Anyavállalatának évtizedes tevékenysége a távközlés terén a Panaszolt szerint nem releváns. Ilyen név alatt maximum 6 hónapja végezhet ilyen tevékenységet, de ennek a Panaszolt szerint ellentmond az a tény hogy az NMHH azonosítószámot csak 2016. októberi hatálybalépéssel adott számukra.
A Panaszolt szerint nem igaz, hogy az „antenna” köznév a „magyar jog által védett név”. Az „antenna” kifejezés a Panaszolt szerint egy olyan, mélyen a nyelvbe ivódott közszó, amelyre semmilyen cég nem tarthat kizárólagos igényt. E körben a korábbi TT ügyek közül hivatkozik az alberletbudapest.hu ügyére (6/2015). A panaszolt domain név köznév, amely nem lehet kizárólagos használatban, tehát se a Panaszos cégnek, se másnak nem lehet rá kizárólagos használati joga.
Mivel a Domainregisztrációs Szabályzat semelyik pontja nem állítja, hogy minden cég csak olyan domain nevet jegyezhet be, ami szerepel a tevékenységei között, a Panaszos érvelését alaptalannak tartja a Panaszolt. Saját tevékenységét ismertetve a Panaszolt leírja, hogy weblapokat üzemeltet, tartalmat szolgáltat, ezen domain alatt is saját honlapjainak egyike működne.
Hivatkozik a Panaszolt arra is, hogy a csatolt levelezés szerint a Panaszos meg szerette volna vásárolni a domain nevet, és megkérdezte, hogy mennyiért adja el a Panaszolt cég, azonban erre nem válaszolt a Panaszolt, ajánlatot nem adott, illetve eladási szándékot sem jelezett. Nem azzal a céllal jegyezte be a nevet, hogy egy versenytárs szakmai tevékenységét megzavarja, a Panaszolt szerint nem is versenytársak.
Végül utalt arra, hogy a cégnév változtatása a másik félnél tulajdonképpen a domain megszerzésének érdekében történhetett.
A felhozott hivatkozások alapján a Panaszolt véleménye szerint az igényelt domain név, jelentéstartalmára vagy használatára nézve nem jogellenes és nem megtévesztő, így sem jogszabálysértés, sem a DRSZ pontjaiba való ütközés nem állapítható meg.
A Tanácsadó Testület (TT) a TT a Regisztrációs Szabályzat 2.2. pontjában foglalt kizáró okok meglétét vizsgálta. Eszerint nem választható olyan domain, amely jelentéstartalmára vagy használatára nézve gyaníthatóan: jogellenes; megbotránkozást vagy félelmet keltő; vagy megtévesztő.
Felhívja a Testület a figyelmet, hogy a Regisztrációs Szabályzat 10. pontja a delegálást követő jogvitákra vonatkozó szabályrendszer, a jelen ügyben pedig nem ez, hanem a 9. pont alkalmazandó [„9. Jogviták intézése a delegálást megelőzően (a Tanácsadó Testület eljárása)”].
Jelen esetben a TT az eset összes körülményének alapos megfontolása után osztotta a Panaszolt azon álláspontját, hogy az érintett kifejezés önmagában különösebb megkülönböztető erővel nem bíró közszónak tekinthető. Az egyedibb jellegű domain nevekkel összevetve az ilyen közhasználatú kifejezéseken alapuló domain nevek általánosságban csekély megkülönböztető erőt biztosíthatnak, a domain használóinak számítaniuk kell arra, hogy pl. a kifejezést számos esetben más személyek is jogszerűen használhatják domain név részeként. A TT ismételten utal a bírói gyakorlatra, mely szerint „egy általános ismert és a forgalomban alkalmazott, akár magyar, akár idegen szó használatát nem lehet a forgalomból kizárni azzal, hogy az egyéb megkülönböztető jegyekkel együtt részét képezik egy oltalom alatt álló megjelölésnek” (ld. BH1995. 567. „Akvaline”). (Ld. még: Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.301/2009/5.; „telefonkönyv”-ügy.)
Jelen esetben a TT véleménye szerint azzal, hogy az igényelt domainben szerepel ez a köznévként is használatos kifejezés, a Panaszolt nem követ el jogsértést, és a jogsértés jövőbeni veszélyét sem lehet vélelmezni.
Egy korábbi eseti állásfoglalás [15/2012. (V.22.), „laptops.hu”] indoklásában a TT egyébiránt már rögzítette:
„A Tanácsadó Testület (TT) számos vonatkozásban osztja a Panaszolt által előadottakat, maga is úgy véli, hogy a „laptop” szó leíró jellegű köznyelvi kifejezés, megkülönböztető képessége csekély, védjegyjogi védelemre való alkalmassága valóban vitatható. Nézete szerint a védjegy kizárólag az ábrás elemei miatt lehetett védjegy, és a védjegy miatt senki sem tiltható el a Vt. 15. § szerint attól, hogy áruja jellemzőjét, rendeltetését (pl. laptop-laptops) feltüntesse.
E tekintetben a TT egyetért a Panaszolt érvelésével, és a bírói gyakorlatra hivatkozással megállapítja, hogy „egy általános ismert és a forgalomban alkalmazott, akár magyar, akár idegen szó használatát nem lehet … a forgalomból kizárni azzal, hogy az egyéb megkülönböztető jegyekkel együtt részét képezik egy oltalom alatt álló megjelölésnek”(Ld. BH1995. 567.)”.
A TT egyetértett azzal, hogy a Panaszolt és a Panaszos nem tekinthetők egymás versenytársainak. Bizonyítékok híján nem vonható le az a következtetés, hogy a köznyelvi, leíró jellegű szót az átlagos fogyasztók a Panaszossal kapcsolnák össze – ellentétben a Panaszos okfejtésével. A Panaszos tehát nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a közszóként egyébként gyakran használt domain névvel bárki is a Panaszost azonosítaná majd.
A TT fokozottan vette figyelembe, hogy a közszavak esetén, illetve olyan helyzetekben, ahol egy termékkel kapcsolatos üzleti tevékenység számos vállalkozás érdekeltségébe tartozik, nem engedhető meg, hogy egy vállalkozás elzárjon másokat az adott üzleti tevékenység kulcsszavának domainként való használatától. Ilyen esetekben a tisztességtelen verseny illetve megtévesztés lehetőségét a TT kiemelten vizsgálja, de a jelen ügyben beavatkozásra okot nem talált, az igényelt domain „first come first served” elve szerinti delegálásának akadályát nem látta.
Jogellenesség és megtévesztés híján a Panaszolt jó- illetve rosszhiszeműsége önmagában nem releváns (illetve nem értelmezhető) szempont.
Fentiekre tekintettel a Tanácsadó Testület nem látott olyan jogellenesség vagy megtévesztés megalapozott gyanújára okot adó körülményt, amely a fenti domain nevek delegálását akadályozná. Az igénylés nem ütközik sem a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.2.a, sem a 2.2.2.c. pontjába, ezért a domain név delegálását a Panaszolt javára teljesíthetőnek látta.
Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.
Budapest, 2017. február 1.
A Tanácsadó Testület nevében:
|
……………………………………………… Elnök Sk. |
…………………………………………… Titkár Sk. |