A Tanácsadó Testület előtt 605/2001. számon bejelentett panaszt a Testület a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd 2001. október 3-i ülésén 5 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelen lévő tagok egységes "igen" szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.

 A 605/2001. sz. ügyben az Axelero Rt. mint az igénylést vitató Magyar Kábelművek Rt. regisztrátora a Pirelli Bt. (Szentgotthárd) (regisztrátor: Interdotnet Kft.) által a pirelli.hu domainnév vonatkozásában benyújtott igényét utalta a Tanácsadó Testület elé. A TT Titkársága révén kiküldött, 2001. 07. 31-én kelt levelében felkérte Igénylő regisztrátorát, az Interdotnet Kft.-t, hogy küldje meg az igénylőlapot, valamint az igényléshez kapcsolódó dokumentumokat a titkárság címére, tájékoztassa az Igénylőt a TT elé utalásról, s amennyiben a Regisztrátor vagy az Igénylő véleményezni kívánja az ügyet, ill. rendelkezik a véleményét alátámasztó dokumentumokkal, küldje meg azokat is. Az Igénylő 2001. 09. 03-án írásban közölte véleményét.

A Pirelli Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság prioritás nélküli igénylése 2001. 06. 28-án lett nyilvántartásba véve. A céget a cégbíróság 2001. 08. 23-án jegyezte be a fenti teljes, illetve Pirelli Bt. rövidített néven. Az igénylő nyilatkozatában fenntartotta igénylését és csatolta cégjegyzékbe való bejegyzése végzését.

A Magyar Kábelművek Rt. a Pirelli Bt. igénye ellen benyújtott panasza kapcsán előadta, hogy cégüknek az olasz Pirelli S.p.A. cég a tulajdonosa. Benyújtottak egy a Pirelli S.p.A. és a Magyar Kábelművek Rt. között létrejött védjegy hasznosítási szerződést is.

A PIRELLI megjelölés az IR 217.011, 248.473, 657.502 és 683.057 lajstromszámokon az 1, 2, 7-12, 16, 28, 34. osztályokban a Pirelli S.p.A. (IT) cég védjegye. A TT álláspontja szerint a megjelölés a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (Vt.) 12. § (2) bek. c) pontjának alkalmazásában belföldön jó hírnevet élvező védjegynek minősül.

A Vt. 12. § (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét (Vt. 12. § (2) bek.). A törvény nem határozza meg kimerítően a védjegyhasználat módjait, azokra csupán példálódzó felsorolást ad (Vt. 12. § (3) bek.). A TT 7/2000. (V. 31.) számú Elvi Állásfoglalásában tárgyalta azt a kérdést, hogy mennyiben valósulhat meg védjegyhasználat az Interneten folytatott tevékenységgel, s a használati módokról - szintén nem taxatív - felsorolást is adott: "[…] a más védjegyével azonos vagy összetéveszthető domainnévnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata a Vt. alapján tilos, azaz védjegybitorlást (Vt. 27. §) valósít meg. Különösen így van, ha a megjelölést az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben vagy az interneten megvalósuló reklámozásban használják a védjegyjogosult engedélye nélkül. Hasonlóképpen védjegybitorlásnak minősülhet, ha a versenytárs fogyasztóit az ő védjegyét tartalmazó domainnév jogosulatlan használatával kívánják "átcsábítani". Nemkülönben védjegybitorlásnak számít, ha a jóhírnevű védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét olyan módon kívánják tisztességtelenül kihasználni a gazdasági tevékenység körében, hogy a védjeggyel egyező vagy azzal összetéveszthető domainnév használatának megszüntetését, a domainnévről való lemondást vagy annak átruházását a védjegyjogosult vagy más által fizetendő ellenértéktől teszik függővé".

Valószínűsíthető, hogy a Pirelli Bt. igénylő, mint gazdasági társaság, gazdasági tevékenység körében kívánja használni a domaint. Mivel belföldön jóhírnevet élvező védjegyről van szó, e használat ellen a védjegyjogosult vagy annak licencjogosultja a Vt. 12. § (2) bek. c) pontja alapján akkor is felléphet, ha a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos ill. azokhoz nem hasonló árukkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, ha a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. Ebből az okból a TT álláspontja szerint a pirelli.hu domain használata a Pirelli Bt. részéről a hatályos Domainregisztrációs Üzletpolitikai Irányelvek 3.2. a) pontja alapján használatára nézve gyaníthatóan jogellenes ill. c) pontja alapján megtévesztő lenne, így az igénylő által a domainnév nem választható.

A Legfelsőbb Bíróság BH 1995/397. döntése is megerősíti, hogy a Pirelli Bt. tévesen hivatkozik arra, hogy a Cégbíróság "Pirelli" vezérszóval vette a céget nyilvántartásba, mert a védjegyjogosult jogait ez esetben sem sértheti. A védjegy és a vezérszó teljes azonossága miatt a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő körben használja vagy a használatra engedélyt adjon. A használat az üzleti levelezésben is megtörténhet. A Pirelli Bt-nek a védjegy árujegyzékének területén történő névhasználat esetén célszerű lenne használati engedélyt kérnie védjegyjogosulttól vagy más vezérszót választania, mert a BH 1995/397. szerint "a cég nevére való hivatkozással a védjegybitorlás következményei nem kerülhetők meg".

A domain a fentiek alapján csak olyan igénylő számára delegálható, aki a Pirelli S.p.A.-tól védjegyhasználati engedéllyel rendelkezik. A TT felhívja Nyilvántartót, hogy ilyen szerződés bemutatása esetén is a Regisztrátor útján tájékoztassa jogosult igénylőt arról, hogy a védjegyjogosulttal való szerződésének megszűnése esetén a további használat jogellenes lehet, s ilyen esetben a Domainregisztrációs Üzletpolitikai Irányelvek 5.1. e) pontja alapján a domainek felfüggesztésére vagy visszavonására kerülhet sor.

Jelen döntés a 6/2000. (V.24.) és a 7/2000. (V. 31.) sz. Elvi Állásfoglaláson alapul.

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.