Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete
A Tanácsadó Testület 74/2000. (XII. 28.) Állásfoglalása
A htm.hu domain név regisztrációjával
kapcsolatos igény teljesíthetősége
tárgyában
A Tanácsadó Testület előtt 533/2000. ügyszámon iktatott állásfoglalás kérést a Tanácsadó Testület a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd 2000. december 28-i ülésén 4 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelen lévő tagok egységes "igen" szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.
Az igényelt domainnév a HTM Nemzetközi Kereskedelmi Kft. részére adandó használatba.
Indokolás:
A Nyilvántartó a Kibernet Kft. és Matávnet Rt. kezdeményezése alapján 533/2000. ügyszám alatt a TT elé terjesztve annak megállapítását kérte a Tanácsadó Testülettől, hogy a htm.hu domain név vonatkozásában bejelentett három igénylés közül melyik teljesíthető.
A TT a rendelkezésére álló iratok alapján a következőket állapította meg:
A HTM Hungary Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Kft. (rövidített cégneve: HTM HUNGARY Kft.) a cégnévre alapozott prioritásos igényét 2000. március 16-án a Kiberneten keresztül, a HTM Nemzetközi Kereskedelmi Kft. (rövidített cégneve: HTM KFT.) a Matávneten keresztül 2000. április 5. napján nyújtotta be. 2000. március 21. napján ugyane névre a Netura Szolgáltató Bt. is bejelentette nem prioritásos igényét.
Az igénylések közötti elsőbbségi sorrend eldöntésében először azok prioritásos illetve nem prioritásos jellegét kell vizsgálni. Megállapítható, hogy a Netura Bt. igénylésével szemben két olyan igénylés áll, amely a Delegációs és Regisztrációs Szabályzat 13.1.a) pontja alapján prioritásosnak minősíthetők.
A HTM Hungary Kft. prioritásos igénye időrendben előbb került benyújtásra, mint a HTM Nemzetközi Kereskedelmi Kft. igénye. A választott domain névvel egyik cég neve sem egyezik maradéktalanul, a rövidített cégnevek vonatkozásában is jelentős egyezés tapasztalható. Ám ahogy a Tanácsadó Testület A sealedair.hu és europark.hu domain nevek kapcsán bejelentett igénye tárgyában született 20/2000. (VIII. 23.) Állásfoglalásában - épp a hasonló problémákra vissza utalva - kimondta:
"3. Lényeges kérdés tehát, hogy ha az Igénylő a Szabályzat 13.3 pontja utolsó mondatában biztosított lehetőséggel élve az egyébként a 13.1 a)-b) pontjaiban meghatározott módon, valamely konstitutív aktussal elismert (nyilvántartásba vett) megnevezéséből (melynek megválasztása során a Ptk. 77. § /3/ bekezdésében foglalt korlátokra figyelemmel kell lennie) egyes elemeket elhagy, s az így előállt (egyszerűsített) név használatának igénye a domain delegáció és regisztráció vonatkozásában) jogszerű névazonosságnak minősül-e (azaz az elsőbbségi elv érvényesül), vagy az Igénylő, akinek neve az igényelt domain névvel (elhagyások nélkül) a 13.3 pont első mondata szerint egyezik "többlet prioritásos" jogokkal rendelkezik-e. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint e kérdésre egyedileg, az eset minden körülményére tekintettel kell választ találni, ám egyes, az egyedi döntés meghozatalát segítő elvek - hatályos jogunk rendelkezéseinek fényében - feltárhatók, kimutathatók.
/.../
5. A cégjogi szabályok a cégnév vonatkozásában pontos előírásokat tartalmaznak (1997. évi CXLIV. tv. 15. §). A cégnév három elemből áll: vezérszó /üzletjelző, védjegy/, a tevékenység megjelölése és a cégforma megjelölése. A Szabályzat az utóbbi kettő elhagyását mint lehetőséget nevesíti: lényegében arra kíván lehetőséget biztosítani, hogy a domain névkénti elnevezés vezérszóhoz (a cég sajátos megjelölésére szolgáló név, szó, szóösszetétel, betűszó, fatázianév stb.) közelítsen. A vezérszó maga is több elemből állhat: valamely név, szó mellett további, az azonos cégnevet jogszerűen használó, de más földrajzi területen (esetleg más országban) működő cégektől való megkülönböztetését lehetővé teszi. Amennyiben a vezérszó domain névkénti regisztrációja a .hu fődomain vagy a második szintű magyar közdomainek alá már jogszerűen megtörtént, a vezérszó megkülönböztető elemeinek elhagyása, vagy a tevékenységre, cégformára való utalás elhagyása csak annyiban lehetséges, amennyiben a névazonosság kizárható.
6. /.../ A vezérszó valamely földrajzi megjelölésre utaló elemét abban az esetben lehet elhagyni, ha a vezérszó maradványa önmagában is egyértelműen alkalmas arra, hogy a céget, vállalkozást más, Magyarországon működő cégektől, vállalkozásoktól megkülönböztesse. A Tanácsadó Testület e körben úgy foglal állást, hogy a magyarországi tevékenységre földrajzi név formájában való, megkülönböztető jellegű utalás a szervezeti formára vonatkozó utalásnak tekintendő: nem a cég cégjogi értelemben vett szervezeti formáját jelöli ugyan (Bt., Kft., Rt. stb.), hanem cégek egymás közötti kapcsolatrendszerében (szervezeti rendszerben elfoglalt helyére) egy adott vállalkozás különleges, Magyarország területén való működési jellegére utal."
/.../
8. A cégnév egyes elemeinek elhagyása azonban általános (cégjogi) és különös (védjegyjogi) szabályokba nem ütközhet. A legáltalánosabban érvényesülő szabály a cégkülönbözőség tiszteletben tartása. A különbözőség azt jelenti, hogy a cégnevek közötti eltérésnek olyannak kell lennie, amely közönséges figyelem mellett kizárja az összetévesztés lehetőségét. A cégnévben alkalmazott megkülönböztető jelzők funkciója éppen az, hogy a más cégekkel való összetéveszthetőséget (vezérszóelemmel, a működési körre való utalással stb.) kizárja. A Tanácsadó Testület a domain név igénylések kapcsán tapasztalta azt az igénylői törekvést, hogy egyes cégeket az alapítók kifejezetten olyan szándékkal hoztak létre, hogy a cégnév valamely megkülönböztető elemének elhagyásával elő állt vezérszó domainkénti bejegyzését kérjék, ugyanakkor az így elő állt névmaradvány valamely, már a piacon tevékenykedő, ismert vállalkozás megnevezésével lett azonos. Ebben az esetben nem beszélhetünk jogszerű névazonosságról, túl ezen, a joggyakorlás ezen módja ütközik a polgári jogban alapelvi szinten megfogalmazott jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelményével is."
A HTM Nemzetközi Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság piaci működését korábban (1992. február 24.) kezdte meg, rövidített cégneveként a HTM Kft. elnevezést azóta használja. A HTM Hungary Kft. bejegyzésére 1994. szeptember 16-án került sor. Mindkét cég "kereskedelemmel" foglalkozik, s ez teljes cégnevükben kifejezetten megjelölésre kerül. A HTM Kft. a cégkivonat szerint beruházás szervezés, szállítmányozás, termelőeszköz- mezőgazdasági felvásárló-, másodlagos nyersanyag felvásárló-, élelmiszer-, ruházati-, vegyes iparcikk nagykereskedelem, illetve kiskereskedelem terén fejti ki tevékenységét, a HTM Hungary Kft. híradástechnikai és elektronikus alkatrész-gyártás, ipari híradástechnikai termékek gyártása- és javítása, közvetítői nagykereskedelem, híradástechnikai közszükségleti cikkek gyártása, külkereskedelem, és villamos és híradástechnikai termékek kiskereskedelem terén. Jogait a TT álláspontja szerint mindkét cég jóhiszeműen kívánja gyakorolni, ennek ellenére - a megkülönböztető HUNGARY kifejezés elhagyásával - az összetéveszthetőség, megtévesztés lehetősége fennáll.
Mindezek alapján és a TT álláspontja szerint a cégkülönbözőség elvének kell érvényesülnie: a domain név használatba vételére a HTM Nemzetközi Kereskedelmi Kft. jogosult.
Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.
Budapest, 2000. december 28..
A Tanácsadó Testület nevében:
|
Dr. Verebics János |
Dombi Gábor |