A Tanácsadó Testület előtt 617/2002. számon bejelentett panaszt a Testület a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd 2002. október 16-i ülésén 6 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelen lévő tagok egységes "igen" szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.

A 617/2002. sz. ügyben, a Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzata emelt kifogást, ...nak a nagyteteny.hu domain név vonatkozásában benyújtott igénye (regisztrátor: TVNET Kft) ellen, illetve kérte a Tanácsadó Testület (TT) elé utalást.

A ... által, a nagyteteny.hu domain név vonatkozásában benyújtott prioritás nélküli igénylés 2002. szeptember 5-én került nyilvántartásba. A Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzata 2002. szeptember 18-án élt kifogással, amelyben ugyan saját részére nem kérte a delegálást azonban kérte a "név használatának megakadályozását a jogtalan kérelmező részére", valamint, hogy jogait érvényesíthesse. Hivatkozott a Domainregisztrációs Üzletpolitikai Irányelvek (a továbbiakban: Irányelvek) 3.4.a. pontjára, mely szerint közvetlenül a .hu közdomain alá történő delegálás esetén magyarországi települések neveit csak a helyi önkormányzat választhatja.

A hivatkozott rendelet 1.§ /1/-a szerint a rendelet hatálya kiterjed a jogi személyekre és a jogi személyiség nélküli szervezetekre. A /2/ bekezdés szerint - többek között - a Nagytétény (Tétény, Tétény-Promontor stb.) megjelölés illetve név használata, vagy annak bármilyen szóösszetételben történő szerepeltetése a Képviselő testület engedélyéhez kötött.

A továbbiakban kifejtette, hogy az Irányelvek 12.1. pontja a jelen esetben nem érvényesülhet, mert a magyarországi települések neveit csak a helyi önkormányzatok választhatják. A Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat csak a XXII. kerület egészét tekintve nevezhető helyi önkormányzatnak, ugyanis az 1990. évi LXV. törvény 6. §-a a "települési önkormányzat" fogalmát a község, város, főváros és kerületei önkormányzatai gyűjtőfogalomként nevesíti. Nagytétény 1950. óta nem önálló település, hanem Budapest főváros XXII. kerületének része, vagyis településrész, és nem rendelkezik önálló önkormányzattal.

... utalt még a TT 65/2000. sz. állásfoglalására is mely megemlíti, hogy a "település fogalmát (…) nem a szó köznapi jelentése szerint kell megragadni, hanem azt kell vizsgálni, hogy az adott településen élő választópolgárok (…) létrehoztak-e önkormányzatot".

... hivatkozott arra is, hogy a "Nagytétény" településrésznév nem szerepel Budapest XXII. kerületi Önkormányzatának nevében sem. Mindezekre tekintettel a domain regisztrációs kérelmének teljesítését kérte.

A TT eljárása során megállapította, hogy a kifogást az Irányelvekben megszabott határidőn belül nyújtotta be az Önkormányzat.

Bár az Önkormányzat a maga részére a domain regisztrációját nem kérte, ugyanakkor a TT hosszú idő óta követett álláspontja szerint a jogai védelmében föllépő érdekelt, a jogtalan használattól való eltiltást akkor is kérheti, ha a vitatott tárgyi domain regisztrációját magának eközben nem igényli. Ebben az esetben a TT e helyzet fennállását észlelte, így a kifogást a továbbiakban érdemben tárgyalta.

A TT eljárása során azt a kérdést tartotta alapvetőnek, hogy egy adott Önkormányzatnak, az illetékessége területén található településnevek, korábbi településnevek vagy településrész-nevek vonatkozásában fennáll-e rendelkezési joga?

Közismert, hogy a közigazgatási egységek változása során egyes települések össze- vagy beolvadva más településekbe, saját különálló nevüket elveszítik, esetleg az addig önálló települések közös, esetleg részben vagy egészben a korábbi nevet megőrző, összevont elnevezést kapnak.

Ugyanakkor az is közismert, hogy önmagában a közigazgatási elnevezés hivatalos változása nem érinti a korábban elfogadott településnév mindennapi használatát, e nevet az adott területen élő személyek, választópolgárok továbbra is használják és nemcsak ők, hanem a településen kívül élők is, a korábbi településnevet a továbbiakban is az adott földrajzi egység megjelölésére használják.

Jogi szempontból kérdéses lehet az, hogy az ily módon, új név alatt létrejött Önkormányzat jogosult-e rendelkezni a korábbi település(ek) nevével, vagy pusztán a közigazgatási elnevezés megváltozása miatt a korábbi településnevek gazdátlanná válnak, azok mindenfajta jogi védelmet elvesztenek?

A TT álláspontja szerint önmagában az a tény, hogy valamely település más településbe beolvad vagy azzal összeolvad, és emiatt a korábbi megkülönböztető nevét hivatalos közigazgatási elnevezésként elveszti vagy ez a név átalakul, nem teszi a korábbi településnevet jogi védelem nélkülivé. E névre, nevekre vonatkozóan az adott területen illetékességgel és hatáskörrel bíró Önkormányzatot - függetlenül attól, hogy ezen Önkormányzat közigazgatási neve mire változott vagy, hogy megnevezése tartalmazza-e az érintett településnevet - megilleti a rendelkezési jog. Az Önkormányzat névhasználati, és az ezzel való rendelkezés joga tehát kiterjed a település nevére és a korábbi - immáron településrész-névvé vált - településnevekre is, amely települések az adott közigazgatási egységen belül, a tárgyi Önkormányzat illetékessége illetőleg hatásköre alá tartoznak.

E tekintetben az új Önkormányzat ellátja a korábbi település önkormányzati feladatait is, felel ezen - immár településrésszé vált - közigazgatási egység jogainak védelméért, így a névviseléssel kapcsolatos jogok védelméért is.

A TT-nek nem feladata az Önkormányzati rendelet elemzése, de felhívja a figyelmet arra, hogy önmagában az a tény, hogy az önkormányzati rendelet hatálya magánszemélyekre nem terjed ki, nem jogosít fel bárkit korlátlanul az adott településrészek létező és használt földrajzi megnevezésének használatára. A TT álláspontja szerint a települést illetve a településrészt is megilleti nevének használata, amely jog alapvetően az adott területen közösségben élő személyeket illetve az őket képviselő Önkormányzatot illeti meg. Amennyiben az adott területen élő népesség illetve a jogait gyakorló helyi önkormányzat az adott földrajzi név, településnév használatához másnak engedélyt nem ad, úgy ennek használata más részéről jogosulatlan használatot valósíthat meg.

A TT jelzi azt is, hogy ebben az esetben egy létező, közismert és a mindennapi beszédben használt településnévnek, egy magánszemély által, domain névként való használata megtévesztő is lehet, hiszen ezen domain alatt nem az adott település illetve településrész vagy annak jogszerű önkormányzati funkcióját ellátó szerv jelentkezik.

Ebből a szempontból közömbös az, hogy a település nevet az adott igénylő később gazdasági vagy nem gazdasági tevékenység során hasznosítja-e, így önmagában az az igénylői felvetés, hogy a domaint nem kívánja gazdasági célra hasznosítani a tárgyalt ügy szempontjából közömbös.

Nincs annak sem jogi jelentősége, hogy az önkormányzati rendelet hatálya kiterjed-e a természetes személyekre, ugyanis a TT állásfoglalását nem az Önkormányzati rendeletre alapozta. Azt azonban hangsúlyozza a TT, hogy a rendelet annak bizonyítéka, hogy a Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat igényt tart arra, hogy nevének illetve a területén lévő település-részek nevének igénybevételét szabályozza, e nevek használatát rendezze illetve a névhasználat tekintetében mint jogosult döntsön, a névhasználat bármely területén.

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.