Alternatív Vitarendező Fórum

INFOMEDIÁTOR Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda

Tanácsadó Testülete
 

A Tanácsadó Testület 25/2022. (XII. 30.) sz. Állásfoglalása

A suzukiabskockajavitas.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz

(1107/2022. sz. ügy)

tárgyában

A Tanácsadó Testület előtt a fenti ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd a SZESZ szerinti szavazási rendben, a szavazó tagok egységes "igen" szavazatával, különvélemény csatolása nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.

A suzukiabskockajavitas.hu domain [természetes személy] számára delegálható.

Indokolás:

A suzukiabskockajavitas.hu domain nevet [természetes személy] (Panaszolt) igényelte.

A fenti igénylés ellen a Magyar Suzuki Zrt. (Panaszos) nyújtott be kifogást, amelynek keretében kérte a regisztráció elutasítását.

Panaszos előadta, hogy a Suzuki vállaltcsoport tagja, amely a világ egyik legnagyobb személygépkocsi-gyártója. A vállalatcsoporttal kapcsolatosan hivatkozott a www.suzuki.hu és a www.globalsuzuki.com weboldalra. Panaszos csatolta a cégkivonatát, ami igazolja, hogy a Suzuki Motor Corporation a Panaszosnak minősített többségi befolyással rendelkező részvényese.

Panaszos előadta, hogy a SUZUKI brand a világ legismertebb japán márkái közé tartozik és az Interbrand, Brandwatch és a német ADAC által készített reputációs listákon előkelő helyen szerepel.

Panaszos hivatkozott a 003455714 lajstromszámú SUZUKI európai uniós ábrás védjegyre (panaszos eltérő írásmódú szóvédjegyként hivatkozott rá, de a lajstrom szerint hivatalosan ábrás védjegy). Panaszos hivatkozott továbbá a 120520 lajstromszámú SUZUKI magyar nemzeti védjegyre, amely a lajstrom szerint „szó a közönségestől eltérő írásmóddal”.

Panaszos előadta továbbá, hogy a Suzuki Motor Corporation megjelölt védjegyei jóhírűek és közismertek mind Magyarországon mind az Európai Unió területén.

Panaszos hivatkozott arra is, hogy Magyarországon és az EU-ban 31 éve használja megszakítás nélkül a „SUZUKI” megjelölést, így Panaszos termékeit ezekről a nevekről ismerik fel a kereskedelmi forgalomban, erre tekintettel versenyjogi oltalom alatt is állnak.

Panaszos a versenytörvény mellett a Ptk. szerinti névjogra is hivatkozik a kereskedelmi nevével összefüggésben.

Panaszos álláspontja szerint a védjeggyel azonos előtagú domain név választása olyan benyomást kelt, mintha a Panaszos és a Panaszolt között szerződéses kapcsolat állna fenn, ami viszont nem így van. Ennek eredményeképpen az internethasználókat megtéveszti a domain név használata.

Panaszos kifejti, hogy a domain név és a „SUZUKI” megjelölés között kiemelkedően magas a vizuális, fonetikai és koncepcionális hasonlóság – az előtag megegyezik a Panaszos hivatkozott védjegyeivel, utótagja pedig leíró jellegű, megkülönböztető képességgel nem rendelkezik. Erre az összbenyomásra tekintettel a megtévesztő jelleg megállapítható.

A megtévesztés álláspontja szerint magában foglalja azt az esetet is, amikor a fogyasztók ezen megjelölést gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják a korábbi panaszosi védjegyhez, amely szintén megvalósul, ha a „SUZUKI” megjelölést a domain utótagjaival kombinálják.

Panaszos hivatkozott az Európai Unió Bírósága által C-657/11 sz. ügyben hozott döntésre is, amely ügyben előadása szerint megállapításra került, hogy a domain név olyan módon való használata, amely bizonyos árucikkekre vagy bizonyos szolgáltatásokra, illetve egy társaság kereskedelmi nevére tartalmaz utalást, a közlés olyan formájának minősülhet, amely reklámnak – így akár megtévesztő reklámnak is – bizonyulhat. Panaszos álláspontja szerint jelen esetben is megvalósul ez, mivel a „SUZUKI” brand tekintetében a fogyasztókat célozná meg és azt sugallaná számukra, hogy az igényelt domain név a Panaszoshoz vagy márkakereskedőjéhez kapcsolódik. Az ilyen keresések eredményei Panaszos álláspontja szerint megtévesztők lehetnének.

Mivel a domainek vezérszava a „SUZUKI”, így álláspontja szerint a védjegybitorlás és versenyjogi jogsértés is valószínűsíthető. Panaszos előadta, hogy az internethasználók a Panaszos cégcsoportjával és annak termékeivel kapcsolják össze az igényelt domaint. A regisztráció megteremtené annak a lehetőségét, hogy az internethasználó fogyasztók akár úgy jussanak el más honlapjára, hogy ez fel sem tűnik nekik.

Jogellenesség kapcsán a Panaszos hivatkozott a védjegytörvény („Vt.”) 12.§ és 27.§-ra, továbbá hivatkozik arra, hogy a Vt. 15.§ (1) bekezdés b)-c) pontok szerinti védjegyoltalom korlátja nem valósult meg, mivel a panaszolt szolgáltatásihoz nem szükséges a „SUZUKI” megjelölés használata. Előadása szerint a megjelölés használatának szükségességét-arányosságát vizsgálva az – a Vt. 36/A figyelembevételével – a Ptk.1:3.§ szerinti jóhiszeműség és tisztesség elvével is ütközne, mivel a jogok gyakorlása során figyelemmel kell lenni mások jogaira és érdekeire. Panaszos hivatkozik az EUB C-63/97 sz. ügyben hozott ítéletre, amely kimondta, hogy a védjegy jogosultja nem tilthat el a védjegy használattól olyan harmadik személyt, aki a védjeggyel érintett termékek kereskedelmével vagy javításával foglalkozik és a védjegyet a nyilvánosság tájékoztatásának céljából használja, de az engedély nélküli használat is megtiltható, ha a használat azt a valótlan látszatot keltheti, hogy a védjegy engedély nélküli használója és a védjegyjogosult között különleges kapcsolat áll fenn. Panaszos hivatkozik arra, hogy az EUB hivatkozott döntése ugyan korábbi irányelven alapul, de a jelenleg hatályos 2015/2436 (EU) irányelv 14. cikkének (2) bekezdése is lehetővé teszi annak alkalmazását. Panaszos szerint a nyilvánosság tájékoztatása céljából történő használat esetén is szükségeség és arányosság vizsgálata szükséges, ami alapján a Panaszolt általi tervezett használatra nincs lehetőség.

Panaszolt előadta, hogy mindezeken túl a kereskedelmi és cégnevekre vonatkozó szabályokkal analóg módon egy domain név önmagában is lehet megtévesztő, mivel azt sugallja, hogy különleges kapcsolat van Panaszos és Panaszolt között. Az átlagfogyasztótól nem lehet elvárni, hogy a honlapon ellenőrizze, áll-e fenn különleges kapcsolat Panaszos és Panaszolt között. Kiemeli továbbá, hogy a „SUZUKI” megjelölésnek a domain névben és a honlapon való használata két különböző használat, ezért az, hogy utóbbi esetlegesen nem megtévesztő, még nem teszi jogszerűvé az előbbi [álláspontja szerint] jogellenes használatot.

Hivatkozik továbbá a Tanácsadó Testület 7/2000. (V. 31) sz. elvi állásfoglalására, amely szerint, ha más védjegyével ütköző domain igénylése a körülmények alapján nyilvánvalóan párosul a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándékkal, akkor a delegálást (regisztrálást) meg kell tagadni.

Panaszos a Ptk. 2:49.§ megsértésére is hivatkozott a névviseléshez fűződő személyiségi jog megsértésére tekintettel.

Panaszos a Versenytörvény 2.§ szerinti általános versenyjogi tilalom, valamint a 6.§ szerinti jellegbitorlás tilalmának megsértésére is hivatkozott.

Panaszos hivatkozik továbbá az Fttv. 3.§ (2) bekezdés b) pontja szerinti sérelemre, mivel a domain nevek alatti weboldalak létrehozása valószínűsíthetően megtévesztő reklám közlésének minősülne.

A Panaszos álláspontja szerint a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.1. és 2.2.2. pontja a) és c) pontjaiba ütközik az igénylés.

Panaszolt válaszában továbbra is kérte a domain delegálását.

Panaszolt előadta Suzuki típusú gépjárművek ABS fékrendszerének javításával is foglalkozó gépjármű-alkatrész szerviz.

Panaszolt álláspontja szerint, mivel az általa nyújtott szolgáltatás Suzuki márkájú gépjárművek egy bizonyos alkatrészének javításához kapcsolódik, így a szolgáltatás nyújtásának szükségképpeni megjelölése a „Suzuki” kifejezés használata. Panaszolt előadta, hogy Suzuki márkájú gépjárművek, illetve azok alkatrészeinek javítását bárki korlátozás nélkül végezheti, nem szükséges hozzá a Panaszos vagy a védjegyjogosult hozzájárulása.

Panaszolt előadta, hogy akkor sérülhet a „Suzuki” védjegyének származásjelző funkciója, ha a vitatott domain név egy szokásosan tájékozott és észszerűen figyelmes fogyasztó számára azt sugallhatja, hogy a szolgáltatást a védjegy jogosultja (a Magyar Suzuki) nyújtja, a szolgáltatás összetéveszthető a Magyar Suzuki Zrt. szolgáltatásával. Az összetéveszthetőség vizsgálatakor azonban figyelembe kell venni a releváns fogyasztói csoport(ok) tulajdonságait, a termék vagy szolgáltatás jellegét és árát, a vásárlásra fordított figyelem mértékét, és a termék vagy szolgáltatás megjelenítését, elhelyezését.

Panaszolt rögzítette, hogy köztudomásúnak tekinthető, hogy a piacon márkaképviselet és márkaszerviz mellett független szolgáltatók is nyújtanak szervizszolgáltatást, aminek oka leginkább a szolgáltatás árában rejlik. Azt is közismertnek tekinti a Panaszolt, hogy jótállási időt követően a tulajdonosok jelentős része már nem veszi igénybe a márkaszervizt, így a fogyasztói csoportok is jól szétválaszthatók. Panaszolt véleménye szerint így azok a fogyasztók keresnek interneten márka és adott esetben alkatrészspecifikus szervizelési szolgáltatásra, akik nem a márkaszerviz szolgáltatását kívánják igénybe venni. Ezek a fogyasztók pedig a szokásosan tájékozott és észszerűen figyelmes fogyasztónál magasabb tájékozottsági és tudatossági szinten vannak, így fel sem merülhet bennük, hogy számukra megtévesztők legyen a domain név és az a téves feltevés alakuljon ki bennük, hogy a védjegy jogosultja (Panaszos) nyújtja a szolgáltatást vagy ahhoz kapcsolódik, így nem sérül a védjegy származásvédő funkciója. Panaszolt előadta, hogy aki márkaszervízben kívánja gépjárművét megjavíttatani az nem fog márkaspecifikus alkatrész javításával foglalkozó egyéb szolgáltatókat keresni az interneten, hanem a gépjárművét beviszi a márkaszervizbe, ahol valamennyi alkatrészét meg tudják javítani.

Panaszolt hivatkozott az Európa Unió Bíróságának C-236/08–C-238/08. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletére is.

Panaszolt előadta, hogy a Panaszos által hivatkozott Európa Unió Bíróságának C-657/11. sz. ügyben hozott ítélete kapcsán kifejtette, a döntés azt vizsgálta, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK Irányelvének az alkalmazásában (2. cikk f) pontja) a „kereskedelmi tájékoztatás” fogalmába beletartozik-e domainnév használata, ugyanakkor a döntés kifejezetten rögzíti, hogy önmagában a domainnév bejegyeztetése nem tekinthető reklámtevékenységnek.

Panaszolt hangsúlyozta, hogy a bíróság döntésének elvi jelentőségén túl fontos különbség az a felhívott jogeset és a jelenlegi domainnév regisztráció között, hogy míg az ítélet alapjául szolgáló ügyben a felek azonos felhasználói/vevői kört szolgáltak ki ugyanazon termékekkel, addig jelen ügyben Panaszolt szolgáltatásait igénybe venni kívánó ügyfelek kizárólag olyan vásárlók, akik kifejezetten nem kívánják igénybe venni a Panaszos szolgáltatásait.

A fentiekre tekintettel Panaszolt álláspontja szerint nem áll fenn a megtévesztés az igényelt domain kapcsán.

Jogellenesség hiánya kapcsán hivatkozott Panaszolt az Európai Uniós Védjegyről szóló 2017/1001 Európa Parlamenti és Tanácsi (EU) rendelet (a továbbiakban: „EK” Rendelet”) 14. cikk (1) bekezdésének c) pontára továbbá a Védjegytörvény 15. § (1) bekezdésének c) pontjára, amelyek korlátozzák a védjegyoltalmat. Mindez Panaszolt álláspontja szerint cáfolja Panaszos azon álláspontját, hogy a védelem független attól, hogy a domain névben szereplő „Suzuki” megjelölést mire kívánják használni. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Védjegytörvény 15. § (1) bekezdésének c) pontjához fűzött indokolásra is:

„Jogszerűnek minősül például egy védjeggyel ellátott termék feltüntetése egy reklámújságban vagy annak tartozékai, kiegészítői értékesítése kapcsán, illetve bizonyos védjeggyel ellátott áruk javítása esetén”.

Panaszolt előadta, hogy a domain név választása a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével és tiszteletben tartásával történt, nem volt olyan célja, hogy a Magyar Suzuki Zrt., vagy annak szolgáltatásait nyújtó vállalkozás, márkaszervíz, márkakereskedő benyomását keltse. A szokásosan tájékozott és észszerűen figyelmes fogyasztó számára sem eredményezhet összetéveszthetőséget a szóhasználat. Panaszolt azt is rögzítette, hogy a Panaszos érvelése ellentétes az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával.

Panaszolt hangsúlyozta, hogy a „Suzuki” szó használata nélkül nem lehetne meghatározni, hogy mely típusú személygépjárművek javítása tartozik tevékenységébe. A fogyasztók megtévesztése elkerülése érdekében nem nélkülözhető annak megjelölése, hogy pontosan milyen gépjárművek javításával foglalkozik. A megjelölés nélkül a szolgáltatás igénybevételének lehetőségét korlátozná a tudatos és tájékozott fogyasztók körében, akik nem márkaszervizbe akarnak menni.

Panaszolt álláspontja szerint a hangsúly nem a „Suzuki” szón, hanem az ABS javításon van, mint speciális szakképzettségen. Más típusú személygépjármű esetén más gyártó neve lenne feltüntetve. Márkaspecifikus javítási szolgáltatás esetén értelmezhetetlennek tartja a Panaszolt az engedélyhez kötést. Panaszolt hivatkozott egyéb weboldalakra is, ahol márkaspecifikus szolgáltatások érhetők el.

Panaszolt előadta, hogy a Panaszos az általa hivatkozott Európai Unió Bíróságának a C-278/08 számú ítéletével kapcsolatosan azt a látszatot kelti, mintha az adott ügyben a bíróság összetéveszthetőséget állapított volna meg az ügy alapjául szolgáló védjegyhasználat vonatkozásában – ez a látszat azonban hamis. Panaszolt rögzítette, hogy a bíróság ebben a döntésben azt hangsúlyozta ki, hogy a 89/104 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő szabálynak az alapügyben való alkalmazhatósága esetén a nemzeti bíróság feladata azon következtetés levonása, hogy fennáll az összetévesztés veszélye, ha a védjeggyel azonos kulcsszó alapján az internethasználóknak harmadik személy olyan hirdetését mutatják, amely nem teszi lehetővé, vagy csupán nehézségek árán teszi lehetővé a szokásosan tájékozott és észszerűen figyelmes internethasználó számára annak felismerését, hogy a hirdetésben említett áruk vagy szolgáltatások a védjegyjogosulttól, illetve ahhoz gazdaságilag kapcsolt vállalkozástól, vagy ellenkezőleg, harmadik személytől származnak-e?

Panaszolt hivatkozott a Európai Unió Bíróságának C-63/97 számú ügyében hozott ítéletére:

„Ezzel összefüggésben szükséges kijelenteni, hogy az újraértékesítő, aki használt BMW-ket árul és aki eredetileg specializált vagy specialista ezen autók értékesítésében, nem tudja tájékoztatni a vevőit ezen tevékenységéről anélkül, hogy a BMW védjegyet használja. Ennek következtében a BMW védjegy ilyen módon történő felhasználása szükséges az újraértékesítés biztosítására a rendelet 7. Cikkelye alapján és nem minősül tisztességtelen előnyszerzésnek a megkülönböztetett karakterű vagy megítélésű védjegy vonatkozásában.

Panaszolt álláspontja szerint a domain név nem minősül hirdetésnek –, de ha még az is lenne, akkor sem kelti azt a látszatot, hogy panaszossal különleges kapcsolata állna fenn.

Panaszolt a névviselési jog sérelme kapcsán rögzítette, hogy az ő neve nem téveszthető össze a védjeggyel és a Magyar Suzuki névvel sem. Panaszolt álláspontja szerint abban az esetben merülhetne fel sérelem, ha cégbejegyzés során adnának olyan cégnevet, ami a védjeggyel vagy a Panaszos nevével összetéveszthető és ebben az esetben kellene engedély, de nem a Ptk. 2:49, hanem a Ctv. 3.§ (4) bekezdése alapján.

Panaszolt a Tpvt. 2.§ kapcsán hangsúlyozta, hogy mivel megtévesztés nem áll fenn, így tisztességtelenségről sem lehet beszélni. A Tpvt. 6.§ kapcsán ugyancsak a megtévesztés hiányát hangsúlyozta.

Panaszolt az Fttv. törvény 3.§ (2) bekezdés b) pontjának panaszos által hivatkozott megsértése kapcsán kifejti, hogy a domainnév nem magatartás, nem tevékenység, nem mulasztás, nem reklám, nem marketingtevékenység, sem egyéb kereskedelmi kommunikáció –, következésképpen nem tartozik az Fttv. hatálya alá, így azt nem is sértheti. Hivatkozik EU bírósági gyakorlatra (C-657/11.), miszerint a domain név nem reklám. Panaszolt hivatkozik arra is, hogy a domain név a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 2. § c) pontja szerinti gazdasági reklám fogalmának sem felel meg, ennek megfelelően a Magyar Suzuki ezen kifogása is teljesen alaptalan.

A Tanácsadó Testület jelen ügyben irányadónak tartja az Európai Unió Bírósága által a C-63/97. sz. (BMW v Deenik) ügyben hozott ítéletét, amely kimondta, hogy a védjegy jogosultja nem tilthat el a védjegy használattól olyan harmadik személyt, aki a védjeggyel érintett termékek kereskedelmével vagy javításával foglalkozik és a védjegyet a nyilvánosság tájékoztatásának céljából használja. Az ilyen megengedett használat feltétele azonban, hogy a védjegy használata nem keltheti azt a benyomást, hogy a kereskedő és a védjegyjogosult között üzleti vagy más hasonló különleges kapcsolat állna fenn, illetve, hogy a kereskedő a védjegyjogosult terjesztési hálózatának része. Európai uniós védjegyek esetén a az európai uniós védjegyről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendeletének 14. cikkének (1) bekezdésének c pontja, magyar védjegyek esetében pedig a Vt. 15.§ c) pontja adja a fentiek jogszabályi alapját.

Jelen esetben a www.suzukiabskockajavitas.hu domain lényegében a konkrét szolgáltatás tárgyát írja le, ami a „suzuki” márkajelzés használata nélkül nem lenne lehetséges, a domain név pedig nem kelti azt a benyomást, hogy kereskedelmi, vagy egyéb különleges üzleti kapcsolat állnak fenn a Panaszolt és a védjegyjogosult között, így a védjegybe ütközés sem gyanítható.

A megtévesztés önmagában a domain névből nem vezethető le, mivel az csak a szolgáltatás tárgyát írja le, amelynek nyújtására nem kizárólag a márkaszervíz jogosult, hanem tőle független szolgáltatók is. Mindezekből következik, hogy a Ptk. 1:3.§ sérelme sem gyanítható.

Panaszos hivatkozik a kereskedelmi nevének megsértésére is. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint ennek megvalósítása nem gyanítható a jelen ügyben, mert a Panaszos nevének megjelenítése a Panaszolt domain névben is megjelölt specifikus jogszerű szolgáltatásának azonosítására szolgál –, erre tekintettel a Tpvt. sérelme sem gyanítható.

A hivatkozott C-657/11 sz. ügyben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy önmagában a domain név bejegyeztetése nem minősül reklámnak. Az Fttv. törvény 3.§ (2) bekezdés b) pontjának sérelme a domain név regisztrálásával a TT állápontja szerint önmagában szintén nem valósulhat meg –, a domain név alatt létrejövő weboldal használatával való megvalósulását pedig a jelen ügy adatai alapján nem tartja a TT vélelmezhetőnek.

Fentiekre tekintettel a TT álláspontja szerint nincs a jogellenesség és a megtévesztés megalapozott gyanújára okot adó körülmény az elé terjesztett jelen ügyben, ezért a panaszt nem találta megalapozottnak. A TT véleménye szerint az igénylés nem ütközik a DRSZ rendelkezéseibe. Mindezek alapján a TT úgy döntött, hogy a suzukiabskockajavitas.hu domain név a Panaszolt részére delegálható.

A Tanácsadó Testület végezetül felhívja a Panaszolt figyelmét, hogy a domain használta során tisztességesen kell eljárnia, nem keltheti azt a benyomást, hogy a védjegyjogosulttal üzleti vagy más hasonló különleges kapcsolat állna fenn, illetve, hogy a védjegyjogosulthoz tartozó szervizhálózatnak a tagja.

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

Budapest, 2022. december 30.

 A Tanácsadó Testület nevében: