Alternatív Vitarendező Fórum

INFOMEDIÁTOR Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda

Tanácsadó Testülete
 

A Tanácsadó Testület 22/2022. (XII. 30.) sz. Állásfoglalása

A suzukiswiftabskocka.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz

(1103/2022. sz. ügy)

tárgyában

A Tanácsadó Testület előtt a fenti ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd a SZESZ szerinti szavazási rendben, a szavazó tagok egységes "igen" szavazatával, különvélemény csatolása nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.

A suzukiswiftabskocka.hu domain az igénylő [természetes személy] számára nem delegálható.

Indokolás:

A suzukiswiftabskocka.hu domain nevet [természetes személy] (Panaszolt) igényelte.

A fenti igénylés ellen a Magyar Suzuki Zrt. (Panaszos) nyújtott be kifogást, amelynek keretében kérte a regisztráció elutasítását hat rokon domain vonatkozásában is.

Panaszos előadta, hogy a Suzuki vállalatcsoport tagja, amely a világ egyik legnagyobb személygépkocsi-gyártója. Panaszos csatolta a cégkivonatát, ami igazolja, hogy a Suzuki Motor Corporation a Panaszosnak minősített többségi befolyással rendelkező részvényese. Panaszos előadta, hogy a SUZUKI brand a világ legismertebb japán márkái közé tartozik.

Panaszos hivatkozott a 12. osztályban lajstromozott 120520 lajstromszámú SUZUKI magyar nemzeti védjegyre, amely a lajstrom szerint „szó a közönségestől eltérő írásmóddal” és egy ehhez hasonló európai védjegyre. Panaszos előadta továbbá, hogy a Suzuki Motor Corporation megjelölt védjegyei jóhírűek és közismertek mind Magyarországon mind az Európai Unió területén.

Panaszos hivatkozott arra is, hogy Magyarországon és az EU-ban hosszú évek óta használja megszakítás nélkül a „SUZUKI” megjelölést, így Panaszos termékeit ezekről a nevekről ismerik fel a kereskedelmi forgalomban, erre tekintettel versenyjogi oltalom alatt is állnak. Panaszos a versenytörvény mellett – mint megtévesztésre használt reklám – a reklámtörvényre és a Ptk. szerinti névjogra is hivatkozik kereskedelmi nevével összefüggésben, továbbá a fogyasztóvédelmi törvény szempontjából is sérelmesnek találja a domain regisztrációját. Panaszos álláspontja szerint a védjeggyel azonos előtagú domain név választása olyan benyomást kelt, mintha a Panaszos és a Panaszolt között szerződéses kapcsolat állna fenn, ami viszont nem így van. Ennek eredményeképpen az internethasználókat megtéveszti a domain név használata.

Panaszos kifejti, hogy a domain név és a „SUZUKI” megjelölés között kiemelkedően magas a vizuális, fonetikai és koncepcionális hasonlóság – az előtag megegyezik a Panaszos hivatkozott védjegyeivel, utótagja pedig leíró jellegű, megkülönböztető képességgel nem rendelkezik. Erre az összbenyomásra tekintettel a megtévesztő jelleg megállapítható. A megtévesztés álláspontja szerint magában foglalja azt az esetet is, amikor a fogyasztók ezen megjelölést gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják a korábbi panaszosi védjegyhez, amely szintén megvalósul, ha a „SUZUKI” megjelölést a domain utótagjaival kombinálják.

Mivel a domainek vezérszava a „SUZUKI”, így álláspontja szerint a védjegybitorlás és versenyjogi jogsértés is valószínűsíthető. Panaszos előadta, hogy az internethasználók a Panaszos cégcsoportjával és annak termékeivel kapcsolják össze az igényelt domaint.

A védjegytörvény (Vt.) kapcsán Panaszos kifejti, hogy véleménye szerint a védjegyoltalom korlátaira vonatkozó Vt. 15. § nem alkalmazható, mert Panaszolt nem a jóhiszeműség és a tisztesség elvével összhangban igényelte a domaint. A fentiek miatt Panaszos álláspontja szerint a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.1. és 2.2.2. pontja a) és c) pontjaiba ütközik az igénylés.

Panaszolt válaszában továbbra is kérte a domain delegálását. Jogi képviselője útján előadott válaszában nem vitatja, hogy gazdasági tevékenység körében használná a domaint, nevezetesen Panaszolt vállalkozása Suzuki típusú gépjárművek fékrendszerének javításával is foglalkozó cég. Úgy véli, hogy nem áll fenn a fogyasztók megtévesztése, mert a figyelmes fogyasztó tisztában van vele, hogy a márkaképviseleteken túl független vállalkozások is vannak. A független szolgáltatók különösen a garanciális időn túl lépnek a képbe, a fogyasztók pedig ekkor keresnek rá az interneten is, mert önmagában a márkaszervízre nem szükséges külön rákeresniük egy alkatrészt tartalmazó kulcsszóval. Panaszolt egy EU bírósági döntésre is hivatkozik, amely szerint pusztán a domain regisztráció nem esik a „reklám” fogalomkörébe. Panaszolt hivatkozik továbbá a védjegy korlátaira vonatkozó Vt. 15. §-ára, illetve az ennek megfelelő közösségi szintű EK rendeletre. Úgy véli, hogy abszurd helyzetet teremtene, ha egy szolgáltatás kínálása során nem lehetne megjelölni azt, hogy az mire irányul.

Panaszolt előadta, hogy a domain név választása a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével és tiszteletben tartásával történt, nem volt olyan célja, hogy a Magyar Suzuki Zrt, vagy annak szolgáltatásait nyújtó vállalkozás, márkaszervíz, márkakereskedő benyomását keltse. A szokásosan tájékozott és észszerűen figyelmes fogyasztó számára sem eredményezhet összetéveszthetőséget a szóhasználat. Panaszolt azt is rögzítette, hogy a Panaszos érvelése ellentétes az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával.

Panaszolt hangsúlyozta, hogy a „Suzuki” szó használata nélkül nem lehetne meghatározni, hogy mely típusú személygépjárművek javítása tartozik tevékenységébe. A fogyasztók megtévesztése elkerülése érdekében nem nélkülözhető annak megjelölése, hogy pontosan milyen gépjárművek javításával foglalkozik. A megjelölés nélkül a szolgáltatás igénybevételének lehetőségét korlátozná a tudatos és tájékozott fogyasztók körében, akik nem márkaszervizbe akarnak menni.

Panaszolt álláspontja szerint a hangsúly nem a „Suzuki” szón, hanem az ABS javításon van, mint speciális szakképzettségen. Más típusú személygépjármű esetén más gyártó neve lenne feltüntetve. Márkaspecifikus javítási szolgáltatás esetén értelmezhetetlennek tartja a Panaszolt az engedélyhez kötést. Panaszolt hivatkozott egyéb weboldalakra is, ahol márkaspecifikus szolgáltatások érhetők el.

A Tanácsadó Testület (TT) megállapította, hogy a Panaszos által hivatkozott védjegyek tulajdonosa nem azonos Panaszoséval, hanem azok a japán „anyavállalat” tulajdonában vannak. Panaszos meghatalmazást vagy használati engedély igazolást nem csatolt. A TT ugyanakkor a névhasználatra tekintettel megállapította Panaszos jogos érdekét az ügyben. A TT elsődlegesen az igényelt domain esetleges jogellenességét vizsgálta.

Osztva a Panaszos álláspontját, a TT úgy véli, hogy a „Suzuki” védjegyhez kapcsolt, „swiftabskocka” kifejezés megkülönböztető képességgel nem rendelkezik, és figyelemmel arra is, hogy a domain név első, a magyar nyelvben hangsúlyos előtagja betű és szó szerint is megegyezik a védjeggyel, úgy véli, hogy a védjegy domain névben történő feltüntetése és használata sérti a védjegy kizárólagos használatához fűződő panaszosi jogokat, és gyaníthatóan a Vt 27.§-ba megjelölt védjegybitorlást valósítana meg. A Swift tag önállóan is a Suzuki védjeggyel együtt használt márkanévnek tekinthető, az „abskocka”, pedig a gépjármű-blokkolásgátlók hidraulikatömbjének elterjedt zsargonneve.

A TT e vonatkozásban utal a Védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-a, amely a védjegyjogosult jogait taglalja illetve a Vt. 27. § (1) bekezdésére mely szerint „Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja.”

A TT alaposnak találta Panaszos hivatkozását a kizárólagos névviselési jogának sérelmére is, valamint a megtévesztés kapcsán is. Megállapítható, hogy a „Suzuki” szó a Panaszos cégnevének vezérszava. A névviselés joga a jogi személyt is megilleti, amely e körben joggal tart igényt arra, hogy más ne használjon cégnevével azonos vagy azzal összetéveszthető nevet. A Ptk 2:43. § f.) pontja jogellenesnek minősíti a névviseléshez való jog megsértését, amely a TT véleménye szerint a tárgyi domain név igénylése esetén is fennáll, mivel a cégnév sérelmét jelenti az is, ha valaki a cégnévvel (annak lényegi részével), azonos vagy azzal összetéveszthető domain nevet használ.

A Domain Regisztrációs Szabályzat a szabad névválasztás alapján áll, azonban maga is megjelöli a domain név választásának korlátait. A TT álláspontja szerint a Panaszolt domain igénylő nem teljesíti maradéktalanul a DRSZ 2.2.2. pont előírásait.

Panaszolt nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a 12. védjegy-áruosztályhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységet végez, ezzel kapcsolatban igényelte a domaint. Azonban a védjegyoltalom korlátaira hivatkozó Panaszolti érvelés jelen domain kapcsán nem megalapozott. A domain ugyanis egy terméket ír le, nem utal szolgáltatásra, amely alapján az átlagfogyasztó valóban egy független márkaszervízre asszociálhatna. A domain alatti termék amúgy is speciális, azt az átlagfogyasztó jellemzően csak szolgáltatással egybekötve vásárolja meg. A védjegy kizárólagosságára vonatkozó korlátok nem tágíthatók olyan mértékűvé, hogy az átlagfogyasztó a domainjogosult és a védjegyjogosult közötti kapcsolatra asszociáljon. Ezen asszociatív kapcsolat miatt a domain-használat gyaníthatóan megtévesztő is lenne.

A kifejtettek alapján a domainigénylés, illetve domain Panaszolt általi használata gyaníthatóan jogellenes és megtévesztő lenne, ezért a domain név Panaszolt részére nem delegálható.

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.

Budapest, 2022. december 30.

 A Tanácsadó Testület nevében: