INFOMEDIÁTOR Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda
Tanácsadó Testülete
A Tanácsadó Testület 12/2022. (III. 8.) sz. Állásfoglalása
Az opelmotorvezerlojavitas.hu domain regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz
(1093/2022. sz. ügy)
tárgyában
A Tanácsadó Testület előtt a fenti ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd a SZESZ szerinti szavazási rendben, a szavazó tagok egységes "igen" szavazatával, különvélemény csatolása nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.
Az opelmotorvezerlojavitas.hu domain, az igénylő magánszemély számára delegálható.
Indokolás:
Az opelmotorvezerlojavitas.hu domain nevet magánszemély (Panaszolt) igényelte.
Az igénylés ellen, jogi képviselője útján, az Opel Automobile GmbH (Panaszos) nyújtott be kifogást.
A Panaszos, a beadványához csatolt lajstromkivonattal bizonyítottan jogosultja - többek között - a 000990077 lajstromszám alatti európai uniós védjegynek, amely védjegy oltalomban részesíti a „Opel" megjelölést.
A Panaszos álláspontja szerint a Panaszolt által benyújtott igénylés jogellenes, mert sérti a védjegy kizárólagos használatához fűződő jogait, illetve kereskedelmi partnerei versenytörvényben biztosított jogait.
Ennek alátámasztására jogalapként jelölte meg a Védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-t, illetve a Vt. 27. § (1) bekezdését, egyben jelezte, hogy a jogosult a védjegy használatára a Panaszoltnak engedélyt nem adott.
Hivatkozott továbbá a Tanácsadó Testület 7/2000 (V.31.) Elvi Állásfoglalásában foglaltakra, amely szerint „a Vt. idézett 12. és 27. §-a alapján önmagában valamely domain igénylése is megvalósíthat védjegybitorlást, azaz jogellenes lehet”, különösen: „Ha a más védjegyével ütköző domain igénylése a körülmények alapján nyilvánvalóan párosul a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándékkal”.
Mivel a Panaszolt gazdasági tevékenysége érdekében igényelte a domain nevet, az igénylés a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló1996. évi LVII. törvény 2. §-ban meghatározott alapelvet is sérti, amely leszögezi, hogy „Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően folytatni”.
Ezen túlmenően a Panaszos véleménye szerint megtévesztő is az igénylés, hiszen a domain név olyan látszatot kelt, mintha a cím alatti honlapon az Opel védjegy jogosultja, illetőleg a védjegy használatára feljogosított kereskedelmi partnere működtetne Internetes szolgáltatást. A fenti szókapcsolat ugyanis egyértelműen az Opel védjegyből, valamint a védjegy mögé helyezett „vezérlőjavítás” szóból áll, amely utóbbi szignifikáns megkülönböztető képességgel nem rendelkezik. Ennek alapján, az Opel védjegy jóhíre és ismertsége miatt a fogyasztó bármely az „Opel" szót tartalmazó szókapcsolat hallatán a Panaszos társaságra asszociál.
A Panaszos szerint továbbá, a Panaszolt a domain név választása során nem a Polgári Törvénykönyv 1:3. § (1) bekezdése szerint járt el, amely általános követelményként állapítja meg, hogy ”A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.”
Fentiek alapján a Panaszolt magatartása ellentétes a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.2. pontjával, amely kimondja, hogy „Nem választható és használható olyan domain név, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan: a) jogellenes, vagy [...] c) megtévesztő”.
A Panaszolt domain igénylő megerősítette, hogy az Opel típusú gépjárművek motorvezérlésének javításával foglalkozó gépjármű szerviz. A domain igénylő a tevékenysége során - mint minden szabadpiaci szereplő - informálni kívánja a nyilvánosságot tevékenységéről.
Hivatkozott az Európai Uniós Védjegyről szóló 2017/1001 Európa Parlamenti és Tanácsi (EU) rendelet (a továbbiakban: „EK Rendelet”) 14. cikk (1) bekezdésének c) pontjára, amely közösségi szinten korlátozza a védjegyoltalmat:
„Az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el más, harmadik személyt attól, hogy gazdasági tevékenység körében használja az európai uniós védjegyet annak jogosultja áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy az azokra való hivatkozás céljából, különösen, ha az európai uniós védjegy használata szükséges az áru vagy szolgáltatás rendeltetésének jelzéséhez (így különösen kiegészítők vagy pótalkatrészek esetében).”
A Vt. 15. § (1) bekezdésének c) pontja, az EK rendelet rendelkezését átvéve, gyakorlatilag szóról szóra megegyezően korlátozza védjegyoltalmat:
„A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenységének gyakorlása során, a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban használja a védjegyet a védjegyjogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy azokra való hivatkozás céljából, így akkor is, ha a védjegy használata szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.”
Az EK Rendelet, valamint a Vt. fent hivatkozott rendelkezései tehát cáfolják a Panaszos azon állítását, mely szerint a védjegy vonatkozásában fennálló védelem független attól, hogy a kérelemben szereplő megjelölést mire kívánják használni, illetve hogy a használat mindenképpen tilos, sőt, a Vt. fent hivatkozott jogszabályhelyéhez fűzött törvényi indokolásában kifejezetten kimondja, hogy: „Jogszerűnek minősül például egy védjeggyel ellátott termék feltüntetése egy reklámújságban vagy annak tartozékai, kiegészítői értékesítése kapcsán, illetve bizonyos védjeggyel ellátott áruk javítása esetén”.
A Panaszolt szerint nyilvánvaló, hogy az Opel márkájú gépjárművek javítása, mint szolgáltatás nem az Opel kizárólagos jogosultsága, ezen szolgáltatást bárki, korlátozás nélkül végezheti. A Panaszolt által nyújtott szolgáltatás az Opel márkájú gépjárművek egy bizonyos alkatrészének javításához kapcsolódik, és mint ilyen szolgáltatás nyújtásának szükségképpeni megjelölése az „Opel’ kifejezés használata.
Köztudott, hogy a gépjárműjavítási szolgáltatási piacon a márkaképviselet és márkaszerviz mellett független szolgáltatók is nyújtanak szervizszolgáltatást, és az sem titok, hogy ennek oka leginkább a szervizszolgáltatás árában rejlik. Közismert az is, hogy a gépjárművek szervizelését a tulajdonosok jellemzően a jótállási idő alatt végzik márkaszervizben (a jótállási feltételek fenntartása miatt), ezt követően a tulajdonosok egy jelentős része nem a márkaszerviz szolgáltatásait veszi igénybe.
A védjegy alapvető rendeltetése annak biztosítása a fogyasztó vagy a végfelhasználó számára, hogy a védjegyet hordozó áru vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatás a védjegyjogosulttól származik, és ezáltal annak lehetővé tétele, hogy ezen árut vagy szolgáltatást megkülönböztessék az egyéb eredetű áruktól vagy szolgáltatásoktól (származásjelző funkció).
A védjegy származásjelző funkciója akkor sérül, ha annak használata, felhasználása nem teszi lehetővé, vagy csupán nehézségek árán teszi lehetővé a szokásosan tájékozott és ésszerűen figyelmes fogyasztó (jelen esetben internethasználó) számára annak megállapítását, hogy a hirdetésben szereplő áruk vagy szolgáltatások a védjegyjogosulttól, ahhoz gazdaságilag kapcsolódó vállalkozástól, vagy pedig harmadik féltől származnak, vagyis azt sugallja, hogy gazdasági kapcsolat áll fenn a harmadik fél és a védjegyjogosult között.
A fent leírt esetben, tipikusan a jótállási határidő lejárta után, azok a fogyasztók keresnek az interneten márka és adott esetben alkatrész specifikus szervizelési szolgáltatásra, akik nem a márkaszerviz (a védjegy jogosult) szolgáltatását kívánják igénybe venni. Ezek a fogyasztók azonban nem általánosságban keresnek a márkaszerviztől eltérő szolgáltató által nyújtott szervizszolgáltatást, hanem kizárólag és tudatosan az adott márkához kapcsolódóan, így tisztában vannak vele, hogy nem az Opel gyártó/márkaszerviz szolgáltatását fogják igénybe venni. Ezen fogyasztói csoport vonatkozásában tehát az összetévesztés, megtévesztés lehetősége kizárt.
A tisztességtelen piaci magatartás vádját a Panaszolt visszautasítja és hangsúlyozza, hogy a domain név kiválasztása során pusztán azt a műszaki termékkört kívánta megjelölni az "Opel szóval, amely típusú termékkör vonatkozásában ő maga javítási szolgáltatást végez, és amely más módon nem jelölhető meg beazonosítható módon. Amennyiben nem jelölhetné meg, hogy milyen márkájú autókra vonatkozóan végez szolgáltatást, úgy pont a szolgáltatás igénybevételének lehetőségét korlátozná indokolatlan módon az olyan tudatos és tájékozott fogyasztók körében, amelyek kifejezetten nem a márkaszerviz szolgáltatásait kívánják igénybe venni.
Vitatja, hogy a domain az „Opel” védjegyet hangsúlyozza, éppen ellenkezőleg a hangsúly a motorvezérlő javításon, mint speciális szakképességen van, így amennyiben nem „Opel" típusú személygépjárműveket javítana, úgy a Panaszolt a típus megjelölése céljából más gyártó nevét tüntette volna fel.
Álláspontja szerint a fogyasztók érdekeinek sérelme az Opel állításával szemben éppen abban az esetben valósulna meg, ha a fogyasztók nem tudnák beazonosítani, hogy a Panaszolt milyen típusú gépjárművek javításával foglalkozik.
Véleménye szerint egy márkaspecifikus javítási szolgáltatás esetén értelmezhetetlen a védjegy használatának engedélyhez kötése, hiszen a márka megjelölése nélkül a szolgáltatás kínálása és az ahhoz való hozzáférés lehetetlenné válna. Az Opel név használata jelen esetben csak a szolgáltatás jellemzőjének leírása, nem pedig a védjegy használata.
A piaci magatartás és a megtévesztő jelleg cáfolatát mutatja az is, hogy számtalan olyan web oldal van, amely egy márkaspecifikus szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, pl. https://opel-
bontottalkatresz.hu/, https://www.mazdamester.hu, https://iphonedoki.hu/. https://www.bmw-szerviz.hu/hu, https://www.citroenbonto.hu, https://mercedeselektronika.hu/.
A Tanácsadó Testület (TT) az ügy vizsgálata során megállapította, hogy Panaszos által hivatkozott, őt illető „Opel” védjegy, a 37. osztályban tartalmazza „Gépjárművek javítása, karbantartása” szolgáltatást. A Panaszolt maga is elismerte, hogy gépjárművek javításával foglakozó gépjármű szerviz, tehát a felek versenytársi minősége fennáll.
A TT megállapítja továbbá, hogy a Panaszolt által megjelölt EK Rendelet és a Vt hivatkozott szakaszai, a védjegy oltalom olyan korlátját jelölik meg, amely meghatározott feltételek esetén a védjegyhasználatot, a nem védjegy jogosult számára is lehetővé teszik.
Etekintetben az EK rendelet 14. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint a jogosult nem tilthat el más, harmadik személyt a védjegy használatától a védjegy jogosultja áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy az azokra való hivatkozás céljából, különösen, ha az európai uniós védjegy használata szükséges az áru vagy szolgáltatás rendeltetésének jelzéséhez.
A Vt. 15. § (1) bekezdésének c) pontja ezt az elvet azzal a feltétellel egészítette ki, hogy a használat, a gazdasági tevékenység gyakorlása során, a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban kell, hogy álljon.
A Panaszos hivatkozott az üggyel összefüggő bírósági joggyakorlatra, de konkrét döntéseket nem hozott fel, a Panaszolt e körben Európa Unió Bíróságának C-236/08-238/08. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletét jelölte meg, mint álláspontja helyességét igazoló döntést.
A TT döntése meghozatala során a Panaszolt által megjelölt bírósági döntésen túl figyelemmel volt az Európai Bíróság által, az előzetes döntéshozatali eljárásában meghozott, a hasonló ügyekben számos bírósági ítéletben hivatkozott C-63/97. számú határozatra (BMW-ügy), amelyben a védjegynek, független kereskedők, illetve szervizek általi, engedély nélküli használatának lehetőségei, korlátai kapcsán figyelembe veendő szempontok kerültek meghatározásra.
„Az Európai Bíróság ítéletében kifejtette, a védjegyjogosultja nem tilthat el mást a védjegy használatától abból a célból, hogy a fogyasztókat tájékoztassa arról, hogy az illető személy javítási és karbantartási tevékenységet végez azon árukra vonatkozóan, amelyeket az adott védjeggyel védenek, és amelyeket az adott védjeggyel a védjegyjogosult hozott - vagy a védjegyjogosult jóváhagyásával hoztak - piaci forgalomba, vagy hogy az illető személy specialista vagy specializálódott az ilyen áruk értékesítése, vagy javítása és karbantartása tekintetében kivéve, ha a védjegyet olyan módon használják ami azt a benyomást keltheti, hogy hivatalos kereskedelmi kapcsolat áll fenn a vállalkozás és a védjegytulajdonos között különösen, hogy a viszonteladó vállalkozása tagja a védjegyjogosult forgalmazási hálózatának, vagy hogy különleges viszony áll fenn a két vállalkozás között. Az idézett határozat rámutat arra, árumegjelölés használata nélkül nem tudja a viszonteladó az információt ügyfeleivel közölni, hogy egy adott termékértékesítésének specialistája, vagy ilyen termékek értékesítésére szakosodott. Következtetésképpen az adott árumegjelölés tájékoztató jellegű és korlátozott használata szükséges a viszontértékesítési jog garantálásához és nem szerezhet tisztességtelen előnyt a védjegy megkülönböztető jellegéből vagy hírnevéből.” (A Fővárosi Törvényszék P.21653/2010/6. számú határozata)
A TT az ügy vizsgálata során azt a véleményt alakította ki, hogy a Panaszolt a domain igénylése kapcsán a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlat kereteit nem lépte át, a védjegy megjelölést csak a saját speciális gazdasági tevékenységének meghatározásához feltétlenül szükséges mértékben használta fel, annak érdekében, hogy a szolgáltatásait igénybe vevőket, illetve igénybe venni kívánókat megfelelően tájékoztassa arról, hogy milyen márkával foglalkozik. A Panaszolt tevékenysége az ügyfelek tájékoztatásához szükséges, szokásos mértéket nem haladta meg, így nem minősíthető tisztességtelennek.
A domain név nem általános szerviz (pl. Opel szerviz) megjelölést tartalmaz, hiszen ez valóban olyan képzetet kelthetne az átlagos internet felhasználóban, fogyasztóban, hogy a domain használója a védjegyjogosult hivatalos szolgáltatója, kereskedelmi, üzleti partnere, szervízhálózatának tagja lenne, hanem egy speciális szakképességen alapuló munkavégzést, szolgáltatást jelölt meg, amely megjelölési módot - a TT ismeretei szerint – a védjegyjogosult illetve partnerei ebben a formában nem használnak.
A TT megjegyzi még, hogy a domain név a védjegy szón kívül olyan, a speciális szolgáltatás megjelöléssel is rendelkezik (motorvezérlőjavítás), amely a védjegyhez képest jelentős megkülönböztető képességgel rendelkezik.
A Panaszolt ezen, a domain névben használt – nem vitatottan a védjegyet is tartalmazó - megjelölése továbbá nem rontja a védjegy jóhírét, önmagában nem utal arra, hogy közte és a gyártó között közvetlen kereskedelmi kapcsolat áll fenn, nem irányul a védjegyjogosult versenytárs termékei iránti bizalomvesztés keltésére, a bojkottra felhívással forgalmának csökkentésére és a védjegyet használó Panaszos saját termékei kelendőségének fokozására stb., amely magatartások egyértelműen tisztességtelen üzleti eljárásnak lennének minősíthetők.
Mindezekre figyelemmel a TT, osztva a Panaszolt álláspontját és érveit, sem az igénylés jogellenességét, sem megtévesztő voltát nem találta megállapíthatónak.
A tárgyi opelmotorvezerlojavítas.hu domain név ezért, a Panaszolt magánszemély részére delegálható.
Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.
Budapest, 2022. március 8.
A Tanácsadó Testület nevében:
|
Dr. Verebics János |
Dombi Gábor |