Az ISZT jogi képviselője útján 2000. augusztus 17-én elvi jelentőségű Kérdést intézett a Tanácsadó Testülethez. A Tanácsadó Testület a Kérdéseket megvitatta, majd 2000. augusztus 23.-i ülésén négy tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, 4 igen szavazattal, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület egyhangú véleményét kifejező jelen Elvi Állásfoglalást.

Jogszerű névazonosság esetében a név domain névkénti delegációja és regisztrációja vonatkozásában az elsőbbségi elv érvényesül: az azonos névhasználati joggal rendelkezők közül a névre azt tarthat először igényt, aki azt - a Szabályzat előírásainak megfelelően - korábban igényelte. Ez az elv nem alkalmazható a Ptk. 77. § (4) bekezdés második mondatának hatálya alá eső esetekre, amely szerint A tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató - ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével - az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során. Ezt azonban a Regisztrátornak csak az érintett kérelmére kell figyelembe vennie.

4.1 A Tanácsadó Testület 8/2000. (VIII. 9.) Elvi Állásfoglalásában fejtette ki álláspontját A gyaníthatóan megtévesztő vagy jogellenes névigénylések elutasíthatósága tárgyában. A jelen Kérdésben felvetett probléma azonos tőről fakad. A Ptk. 75. § értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A reájuk vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell (kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csak magánszemélyeket illethet meg). Személyhez fűződő jogokat nem sérthet az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyiségi jogok körébe tartozik a névvédelem (névviselési jog védelme). Minden személyt a saját nevéhez való kizárólagos jog illeti meg, ezért másokat annak jogtalan használatából kirekeszthet. A névviselési jog védelme a magánszemélyeket és jogi személyeket egyaránt megilleti.

Magánszemélyek esetében a névviselési jog szabályait az anyakönyvi jogszabályok és a családjogi jogszabályok (Csjt. 42. § /1/, 53. §, 26. § /1/) rendezik részletesen.

4.2 A törvény a jogtalan névhasználatot, mint a személyiségi jogok sérelmének egyik lehetőségét szankcionálja (Ptk. 84. §).

4.3 A névviseléshez való jog sérelmének lehetőségeit a törvény csak példálózva sorolja fel (különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ). A feltett Kérdés vonatkozásában tehát elsődlegesen azt kell tisztáznunk, hogy valamely személynév domain névkénti igénylése (annak a szándéknak kifejezése, hogy az Igénylő e domain név alatt az Interneten egyedileg azonosítható módon kíván szereplővé válni) névhasználatnak minősül-e. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint: igen, magánszemély esetében a névnek a közösség többi tagjától, más egyénektől megkülönböztető funkciója van, mely a név viselőjének egyedi azonosítására alkalmas. Az, aki - jogszerűen - a nevet viseli, a polgári jog szabályai szerint névhasználati jogának oltalmára igényt tarthat, egyben a névhasználatból másokat (a jogszerű névazonosság kivételével) kizárhat. A névhasználati jog sérelme tehát azzal, hogy jogszerűen használt nevét engedélye nélkül más domain névként használatba veszi, megvalósul.

4.4 A bírói gyakorlat korábban már egyértelműsítette, hogy a családi név kereskedelmi névként való használata a névviselési jog sérelmét jelenti (Lb Pf.IV.21047/1993-BH 1994/1. sz. 21). A névviselési jog sérelme nemcsak a családi és utónév együttes jogtalan használata esetén valósulhat meg: egy közismert családi név jogosulatlan használata jogsérelmet jelent az utónév feltüntetése nélkül is. (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 315/1993. sz.) A domain nevek igénylésekor a Regisztrátor nincsen olyan helyzetben, hogy eldöntse: az Igénylő a domain névkénti névhasználati jogosultságra milyen célból tart igényt (kereskedelemi vagy nem kereskedelmi tevékenységet kíván a domain név alatt folytatni). Amennyiben az Igénylő saját, az Igénylőlapon feltüntetett neve domainkénti regisztrációját és delegációját kéri, az igénylés teljesítésének felismerhető akadálya nincsen (más kérdés, hogy ha az Igénylő megtévesztő módon lépett fel, hamis adatokat közölt, és ezzel kapcsolatosan később panaszt jelentenek be, a Szabályzat szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni kell). Amennyiben azonban az Igénylő névhasználati jogosultságát az Igénylés benyújtásával együtt nem igazolja, az igénylés teljesítése esetén a személyiségi jogok esetleges sérelme gyaníthatóvá válik. A Tanácsadó Testület tapasztalatai szerint az ilyen igénylések nagy többsége mögött nem valamilyen, a névviselési joggal való visszaélés szándéka áll: az Igénylők a domain nevet barátaik, kollégáik számára egyfajta "különleges ajándékként" kívánják használatba venni, majd részükre a domain név használati jogát átruházni. A polgári jog szabályai szerint azonban névhasználathoz való jog megsértése esetén elegendő a jogellenesség megállapítása, nincs szükség felróhatóságra, azaz nem kerül sor a magatartás célzatosságának vizsgálatára. Túl ezen a domain név ilyen regisztrációja - még abban az esetben is, ha az, akinek javára végső soron a név használatba adását az Igénylő kéri, nem kíván és nem is fog személyiségi jogai sérelme miatt panaszt emelni - más, jogszerű névazonosság alapján a névhasználatra igényt tartók érdekeit sértheti.

4.5 A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat 5.1 pontja kimondja, hogy az Igénylő a neki delegált domain nevet a Szabályzat által kijelölt keretek között maga választja meg. Az 5.2 pont rögzíti, hogy valamely domain név megválasztásáért, jelentéstartalmáért, használatáért és eze követelményeiért az Igénylő felelős. A Szabályzat 5.6 pontja generálklauzula szintjén a névválasztás szabadságának három korlátját nevesíti: nem választható olyan domain név, mely jelentéstartalmára és/vagy használatára nézve gyaníthatóan jogellenes, megbotránkoztatást, félelmet keltő, vagy megtévesztő. A jogellenesség - többek között - azt is jelenti, hogy nem válaszható olyan név, mely más névkizárólagosságához, védjegyoltalomhoz, szerzőségéhez fűződő jogát, vagy személyiségi jogát sérti.

4.6 A polgári jog általános előírásai, de maga a Regisztrációs és Delegációs Szerződés is úgy a Regisztrátorral, mint a Nyilvántartóval szemben kötelezettségeket támasztanak. Az Igénylő az Igénylés benyújtásával ugyan nyilatkozik arról, hogy a névválasztás más jogait nem sérti (sőt, ezért kifejezetten szavatol) (10.3.d), ám ez a Regisztrátort és a Nyilvántartót nem mentesíti a szerződéskötést megelőző tájékozódási kötelezettsége elvárható tanúsításának követelménye alól. A Szabályzat 5.6 pontja - közvetett formában - visszautal erre a kötelezettségre, mikor a névválasztási tilalomba ütköző esetekre nézve rögzíti, hogy sem a Nyilvántartó, sem a Regisztrátorok nem vállalnak felelősséget azért, hogy minden ilyen esetet felismernek. Amennyiben azonban felismerik (és a közismert kereskedelmi-szolgáltatási márkanevek, védjegyek, intézménynevek stb. esetében ez tőlük, mint a kereskedelmi-gazdasági élet szereplőitől bizonyos fokig elvárható), a jogellenesség, vagy a megbotránkoztatást, félelmet keltés, illetve a megtévesztés gyaníthatóvá válik, automatikusan még nem keletkezik joguk a szerződéskötés visszautasítására. Előfordulhat ugyanis, hogy a domain névkénti névhasználati jogot valamely mögöttes jogviszony alapján az Igénylő megszerezte, erre azonban az Igénylésben, vagy mellékleteiben nem hivatkozott.

4.7 A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Nyilvántartó és a Regisztrátor a Ptk. 205. § (4) bekezdésére való hivatkozással és az okok közlésével felhívhatja az Igénylőt arra, hogy ésszerű határidőn belül nyilatkozzon: a domain névként igényelt, névkizárólagosság alapján őt meg nem illető elnevezés, szó vonatkozásában igazolja használati jogosultságát (a névhasználatra kizárólagosan jogosult nyilatkozatát, a vele kötött, a névhasználatra feljogosító megállapodást). Ennek teljesítését - a szerződéskötési együttműködési kötelezettségre visszavezethetően - az Igénylő nem tagadhatja meg. Ha az Igénylő a névhasználati jogot igazolni nem tudja, vagy az igazolásra a nyitva álló határidőn belül nem kerül sor, a Regisztrátor a szerződéskötést joggal utasítja vissza.

4.9 Jogszerű névazonosság esetében a név domain névkénti delegációja és regisztrációja vonatkozásában az elsőbbségi elv érvényesül: az azonos névhasználati joggal rendelkezők közül a névre azt tarthat először igényt, aki azt - a Szabályzat előírásainak megfelelően - korábban igényelte. Ez az elv nem alkalmazható a Ptk. 77. § (4) bekezdés második mondatának hatálya alá eső esetekre, amely szerint A tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató - ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével - az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során. Ezt azonban a Regisztrátornak csak az érintett kérelmére kell figyelembe vennie.

Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt/) teljes terjedelmében közzétételre kerül.