1.1 A Tanácsadó Testület az utinform.hu domain névre az igénylést benyújtó Office Invest Ingatlanközvetítő és Ingatlanhasznosító Igénye nem megalapozott, felhívja a Regisztrátort annak visszautasítására. Az Utinform néven ismert szolgáltatást nyújtó Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. a névhasználatra ugyan a Kht. neve alapján nem prioritásos jogosult, ám - mint az Utinform szolgáltatás fenntartója - jogszabály erejénél fogva elsőbbségi jogosultnak számít, a domain név más részére történő regisztrációja és delegációja a Szabályzat 5.6 pontja alapján nem megengedett.

1.2 Amennyiben egy konkrét domain név igénylése a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) személyi, területi és tárgyi hatálya alá tartozik (azaz az Igénylő a gazdasági tevékenységnél lényegesen szélesebb körben értett piaci magatartást a Magyar Köztársaság területén tanúsító természetes és jogi személy, jogi személy nélküli gazdasági társaság /vállalkozás/), a törvény előírásainak kötelezően érvényesülniük kell. A törvény hatálya alá tartozik " bármely személy, aki ellenszolgáltatás ellenében elad, vagy vásárol, illetve szolgáltatást nyújt vagy igényel, piaci magatartást tanúsít, függetlenül attól, hogy tevékenységének eredményeként nyereséghez (profithoz) jut-e vagy sem. (Vj-83/1998.; Vf. É. 10/1998.)" "Piaci magatartásnak minősül a közfeladatot teljesítő szervezet piaci hatást kiváltó magatartása, ha az törvényben rögzített közfeladatai végrehajtásához nem szükségszerű" (Vj-48/1998.; Vf. É. 11/1998.)

A Tpvt. 2. § általános szabályként mondja ki, hogy tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. Ez az általános igényű, a gazdasági tevékenység tisztességtelen folytatására vonatkozó tilalom a domain nevek választása, használata során sem csorbulhat,. E törvényi rendelkezésbe és az üzleti tisztesség alapkövetelményébe ütközhet minden megtévesztő névválasztás, névhasználat. A hivatkozott jogszabályhely ugyanis nem csak a tényleges jogsérelem bekövetkezése esetén érvényesülhet, de akkor is, ha a tanúsított piaci magatartás veszélyeztető jellegű, azaz a jogsérelemre csak lehetőséget teremt.

2.1 A Tanácsadó Testület úgy tapasztalja, hogy a Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerinti prioritásos igények és a jogszabály alapján fennálló elsőbbségi jogok megkülönböztetése, ütközése, a jogok közötti "erősségi" sorrend felállítása a gyakorlatban a Regisztrátorok számára problémát jelenthet. A TT Elvi és egyedi Állásfoglalásaiban következetesen arra törekszik, hogy a domain regisztrációs és delegációs jogviszony komplexitását, sokszínűségét, összefüggéseit feltárja, az egyes jogosultságok és kötelezettségek egymáshoz való viszonyára rámutasson, a gyakorlati jogalkalmazáshoz (az egyes Igénylésekről való eseti döntés) iránymutatást adjon.

A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Delegációs és Regisztrációs Szabályzat a szabályzat szerinti prioritásos igények és a jogszabály szerinti elsőbbségi jogok viszonyát megnyugtatóan rendezi, a Szabályzatból egyértelműen levezethető módon arra törekszik, hogy a joggal való visszaélést megakadályozza.

2.2 A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat 5. Pontja a névválasztás követelményeivel kapcsolatosan kimondja:

2.3 A Szabályzat 5.1 pontja a névválasztás szabadságának deklarált általános jogosultságát maga is korlátozza, akként, hogy azt a "szabályzat keretei között" teszi megengedhetővé. A Szabályzat tehát - jogszerűen - tartalmazhat olyan megkötéseket, melyek a domain regisztrációs és delegációs jogviszonyban - anyagi jogi előírásokra vissza vezethetően - tilalmakként jelennek meg.

Az 5.6 pont a), b), c) pontokban felsorolt esetekben a névválasztás speciális akadályait rögzíti a Szabályzat. Egyben kijelöli a konfliktus feloldásának módját is: az Igénylőnek ilyen esetben másik nevet kell választania. Ez a rendelkezés magában foglalja, hogy az igényelt domain név az 5.6 pontba ütköző Igénylés esetében nem regisztrálható és nem delegálható.

A Szabályzat 10.3 d) pontja az Igénylés benyújtásakor követelményként támasztja Igénylő részéről annak kijelentését, hogy a domain név megválasztása területén a lehető legnagyobb gondossággal járt el, és annak szavatolását, hogy az általa választott domain név, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait (például: névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, szerzői jogát stb.) nem sérti. Ha azonban ilyen jogsértésről tudomást szerez, a névről önként lemond, illetve másik nevet választ. Ez az Igénylő részéről egyértelmű kötelezettség vállalást jelent, annak a követelménynek tudomásul vételét, hogy a leendő névhasználat jogszerűségével kapcsolatosan a lehető legnagyobb gondosságot tanúsítja - s egyben annak tudomásul vételét, hogy (ha a névválasztás mégis valamely személy vagy szervezet jogait sérti), a névről önként le kell mondania, s más nevet kell választania.

2.4 A Szabályzat 13.1 szerint prioritással rendelkeznek azok az igények, amelyeknél a választott név:

a) az Igénylő szervezet hivatalos bírósági nyilvántartásba vételét igazoló dokumentumban (pl. cégbírósági bejegyzésben), illetve jogszabállyal létrehozott szervezet esetén a jogszabályban a szervezet teljes vagy rövidített neveként rögzített megnevezés, vagy

b) a Magyar Szabadalmi Hivatal által az Igénylő, mint jogosult számára lajstromozott védjegy, mint karaktersorozat (szó, szavak).

A prioritásos igénylői státusz elnyerésének feltétele, hogy az Igénylés - egyebekben - a Szabályzat által támasztott más (technikai, jogszerűségi) feltételeknek megfeleljen. Ezek hiányában az igénylés nem teljesíthető. Mindebből következik, hogy a névválasztás szabadsága jogszerűségével kapcsolatos megkötések a prioritásosan bejelentett igények esetében ugyanúgy érvényesülniük kell, azaz ha a választott név az 5.6 pont előírásaiba ütközik, az Igénylés nem teljesíthető.

2.5 Nyilvánvaló, hogy az igénylés nem teljesíthető, ha a névválasztás, névhasználat jogellenes, azaz (a szabályzat szerint példálózó módon felsorolva) valakinek jogát sértené. A Regisztrátor nem minden esetben van olyan helyzetben, hogy a választott név kapcsán a jogellenességet felismerje, ám ha felismeri, a Szabályzat értelmében az igénylés teljesítését meg kell tagadnia. Minden olyan helyzetben, amikor a Regisztrátor értesül (panasz, vétó formájában) arról, hogy az igényelt domain más vállalkozást illetne, gyaníthatóvá válik, hogy az igénylés megtévesztő. Figyelembe kell azonban venni, hogy a Regisztrátor nem bírálhat el adott konkrét jogviszonyokat, ezért a "gyaníthatóság" feltétele abban az esetben teljesül, ha a benyújtott igényléssel kapcsolatosan felszólalással (panasszal, vétóval stb.) élő harmadik személy a Szabályzat szerint prioritásosnak minősülő vagy jogszabályon alapuló elsőbbségi jogát (cégbírósági végzés, védjegyoltalom stb.) hitelt érdemlően igazolja. Ezekben az esetekben az Igénylés teljesítésére nincs mód. Amennyiben a felszólalással élő harmadik személy egyben a kérdéses domain névre igénylést is nyújt be, a domain regisztrációja és delegációjára az ő javára a Szabályzat előírásainak figyelembe vételével történhet meg.

A Tanácsadó testület azonban hangsúlyozza, hogy a fent értelmezett "gyaníthatóan" kitétel az itt megjelölt esetnél több jogot is biztosít a Regisztrátor számára, hiszen minden konkrét esetben a Regisztrátor dönti el, hogy álláspontja szerint az igényelt domain megtévesztő-e. Kétség esetén a Delegációs és Regisztrációs Szabályzat, valamint a TT Szervezeti és Eljárási Szabályzata szerinti rendben egyedi állásfoglalás kérésével a Tanácsadó Testülethez fordulhat.

2.6 Annak eldöntése, hogy valamely választott név megbotránkoztató vagy félelmet keltő e, nem lehet abszolút kategóriákat meghatározni, zsinórmértéket szabni. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint az igénylés teljesítését meg kell tagadni, ha olyan szó, szóösszetétel domainkénti használatát kérik, mely visszatetszést kelthet, vulgárisnak minősül (pl. buzi.hu), azaz alkalmas arra, hogy a polgárok, a közösségek, a társadalom egyes csoportjai számára sértő, visszatetszést keltő fogalmat jelenítsen meg. Hasonlóképp közelíthető meg a "félelemkeltés" fogalma is: ez alatt olyan szavakat értünk, melyek akár az egyes egyénben, akár a társadalom közösségeiben (különösen vallási, faji hovatartozásukkal, világnézeti meggyőződésükkel kapcsolatos módon) félelem (különösen a személy- és vagyonbiztonság miatti aggodalom) kiváltására adnak lehetőséget.

2.7 Kétségtelen, hogy az 5.6 pont értelmezése kapcsán a legtöbb kérdést a megtévesztés fogalmának meghatározása vetette fel. A magyar jog a megtévesztés fogalmát tág körben használja. A Ptk. 210. § általános jelleggel tartalmazza a szerződés kapcsolatokban a tévedés, megtévesztés fogalmát. A Polgári Törvénykönyv értelmezésében megtévesztés alatt olyan szándékos magatartást értünk, melynek célja más tévedésbe ejtése. A domain delegációs és regisztrációs jogviszonyban a megtévesztésnek legtöbbször nem ezzel a formájával találkozunk, bár természetesen ennek lehetősége sem kizárt. A megtévesztés e körben a választott névvel, annak jelentéstartalmával, s a domain nevet igénylő személlyel, szervezettel hozható összefüggésbe, azaz az Internet használóiban azt a látszatot keltheti, hogy a domain név és annak mögöttes jelentéstartalma (a szóval azonosított vagy azonosítható szolgáltatás, áru, személy, személyösszesség, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet, intézményt stb.) egymással közvetlen összefüggésbe hozható, a domain név alatt azt a szolgáltatást, árut, személyt, személyösszességet, gazdálkodó szervezetet, társadalmi szervezetet, intézményt, illetve a nevével, tevékenységével kapcsolatos információt találhatnak.

Egyes, közismert szavak oly annyira összefonódtak a szó mögöttes jelentéstartalmával, hogy köznapi értelemben vett használatuk mellett a napi gazdasági-társadalmi életben szinte kizárólagosan egy adott áruhoz, szolgáltatáshoz, céghez stb. kötötté váltak (pl. Patyolat, ATI). Más, idegen szavak vagy képzett szavak (airfrance, chio, coke, persil, otp, hypo-bank stb.) a szó mögötti áru, szolgáltatás stb. magyarországi megjelenésével váltak közismertté. Ezek az áruk, szolgáltatások legtöbbször védjegyoltalom alatt is állnak, annak felismerése azonban, hogy a domainkénti névhasználat valamely védjegyjogosult kizárólagos jogait sértené-e, a Regisztrátortól minden esetben el nem várható.

Az azonban igen, hogy a közismert szavak esetében felismerje, ha a domain névként választott szó valamely gazdasági-piaci tevékenységhez kötődik. Az Igénylő a domain név regisztrálásával és delegációjával maga is piaci szereplővé válhat, piaci tevékenységet folytathat, függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. A Tanácsadó Testület tapasztalatai azt mutatják, hogy a domain nevek igénylései, az igénylésekkel kapcsolatosan a Testület elé került jogértelmezési problémák az esetek túlnyomó többségében a gazdasági-piaci tevékenységhez kötődnek. A Testület gazdasági-piaci tevékenységként értékeli a domain-kereskedelmet is, melynek célja, hogy a már megszerzett domain névhasználati jog átengedésével haszonra, anyagi előnyre tegyen szert. A Testület ennek létjogosultságát elismeri, ám magát a tevékenységet csak a jogszerűség keretei között (azaz mások jogainak sérelme nélkül) tartja elfogadhatónak.

2.8 Mindebből következik, hogy amennyiben egy konkrét domain név igénylése a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) személyi, területi és tárgyi hatálya alá tartozik (azaz az Igénylő a gazdasági tevékenységnél lényegesen szélesebb körben értett piaci magatartást a Magyar Köztársaság területén tanúsító természetes és jogi személy, jogi személy nélküli gazdasági társaság /vállalkozás/), a törvény előírásainak kötelezően érvényesülniük kell. A törvény hatálya alá tartozik " bármely személy, aki ellenszolgáltatás ellenében elad, vagy vásárol, illetve szolgáltatást nyújt vagy igényel, piaci magatartást tanúsít, függetlenül attól, hogy tevékenységének eredményeként nyereséghez (profithoz) jut-e vagy sem. (Vj-83/1998.; Vf. É. 10/1998.)" "Piaci magatartásnak minősül a közfeladatot teljesítő szervezet piaci hatást kiváltó magatartása, ha az törvényben rögzített közfeladatai végrehajtásához nem szükségszerű" (Vj-48/1998.; Vf. É. 11/1998.)

A Tpvt. 2. § általános szabályként mondja ki, hogy tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. Ez az általános igényű, a gazdasági tevékenység tisztességtelen folytatására vonatkozó tilalom a domain nevek választása, használata során sem csorbulhat. A generálklauzulára minden esetben hivatkozni lehet, ha a névválasztás, névhasználat az üzleti tisztesség alapvető követelményébe ütközik, megtévesztő. A hivatkozott jogszabályhely ugyanis nem csak a tényleges jogsérelem bekövetkezése esetén érvényesülhet, de akkor is, ha a tanúsított piaci magatartás veszélyeztető jellegű, azaz a jogsérelemre csak lehetőséget teremt.

Az Elvi Állásfoglalás a következő, a Tanácsadó Testület elé terjesztett ügyekre vonatkozó egyedi döntést jelent:

A Tanácsadó Testület nevében: