Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete
1. Felvezető szöveg
Az ISZT jogi képviseletében eljáró ügyvédi iroda a Tanácsadó Testület Szervezeti és Működési Szabályzata 1. § 1. pontja alapján Kérdést intézett a Testülethez. A Tanácsadó Testület a Kérdést megvitatta, majd 2000. május 24.-i ülésén 4 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelen lévő tagok egységes "igen" szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen Elvi Állásfoglalást.
2. A Testülethez intézett Kérdések:
Az ISZT jogi képviselője a következő kérdések megválaszolását kérte a Testülettől:
- Mikor utasítható vissza a Delegációs és Regisztrációs Szabályzat alapján valamely benyújtott igénylés, ha harmadik személy olyan panasszal lép fel, melynek értelmében a domainként választott név szerzői jogait sérti, vagy az ilyen jogsérelem vélhetően a név delegálásával bekövetkezhet?
3. A Testület Állásfoglalása a feltett kérdéssel kapcsolatosan:
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint olyan név delegálása nem történhet meg, mely harmadik személyek szerzői jogait sérti. Ugyanakkor minden esetben gondosan vizsgálni kell, hogy a szerzői jogra alapozott igény valóságos és jogszerű-e.
A mű felhasználásának minden formája a szerző kizárólagos engedélyéhez kötött, a mű címe esetén azonban csak abban az esetben van ez így, ha a mű címe maga is megfelel a törvényben határozottan megjelölt sajátosságnak, az eredetiségnek.
A Tanácsadó Testület tisztában van azzal, hogy ennek eldöntése nem egyszerű feladat, ezért a Nyilvántartót és az egyes Regisztrátorokat arra bátorítja, hogy ezen döntések meghozatala előtt lehetőség szerint kérjék Testület egyedi Állásfoglalását.
A Regisztrátor az Igénylésről való egyedi döntés meghozatalakor nincsen olyan helyzetben, hogy eldönthesse: a domain névként igényelt szó, kifejezés kereskedelmi vagy nem kereskedelmi jellegű felhasználás céljára szolgál majd. A Regisztrációs és Delegációs Szabályzat értelmében a névhasználatért az Igénylőt terheli felelősség. Amennyiben a tőle elvárható gondosság mellett felismeri, hogy a szó, kifejezés domainkénti választása az Szjt. 16. § (3) bekezdésébe ütköző módon jogsérelemre adhat lehetőséget, a Szabályzat nem ad számára olyan jogot, hogy a kereskedelmi célú felhasználás igényét "vélelmezze", pusztán erre alapozva az igénylés teljesítését nem tagadhatja meg. Célszerű, s a felek szerződéses jogviszonyában előírt együttműködési kötelezettségéből adóan elkerülhetetlen feladata azonban Igénylő arról való tájékoztatása, hogy amennyiben a domain használata kereskedelmi céllal történik, s ezzel az Szjt. 16. § (3) bekezdésében jelzett jogsérelem bekövetkezik, a névről az Igénylőnek önként le kell mondania, ha pedig e, szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, a delegált domain név felfüggesztésére vagy visszavonására kerül sor.
4. Az Állásfoglalás Indokolása
4. 1 A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat 5.6 pontja generálisan mondja ki: az Igénylő nem választhat és nem használhat olyan domain nevet, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan
a) jogellenes, vagy
b) megbotránkozást, félelmet keltő, vagy
c) megtévesztő.
Az Igénylőnek ilyen esetben egy másik nevet kell domainje azonosítására választania.
A Szabályzat 10.3.d pontja ezzel összhangban (az Igénylőlap benyújtásával egyidejűleg megteendő nyilatkozat felsorolása körében) általános érvénnyel mondja ki: az Igénylő kijelenti és az Igénylőlap aláírásával vállalja, hogy a domain név megválasztása területén a lehető legnagyobb gondossággal járt el, és szavatolja, hogy az általa választott domain név, illetve annak használata más személy jogait nem sérti. Ha azonban ilyen jogsértésről tudomást szerez, a névről önként lemond, illetve másik nevet választ. Amennyiben a domain név megfelelősége (jogszerűsége) tárgyában vita alakul ki a felek között, a Regisztrátor, illetőleg a Nyilvántartó álláspontja a meghatározó (5.5). A domain nevek választhatóságával kapcsolatosan kialakult vitás kérdésekben az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett működő Tanácsadó Testület (a Regisztrátor vagy a Nyilvántartó felkérésére) állást foglal (I.1, 10.3.f, 10.4), a Testület döntésének aláveti magát.
A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerint az Igénylő és a Regisztrátor közötti jogviszonyban az Igényléshez kötött döntés elve érvényesül: a Regisztrátor, a Nyilvántartó az Igénylésen túlterjeszkedő döntést nem hozhat (azaz a konkrétan igényelt domaintől eltérő domaint az Igénylő számára nem delegálhat). Amennyiben az igényelt domain név delegálásának a Szabályzat szerint akadálya van, azaz az igénylés nem teljesíthető, úgy - a delegálás megtagadására okot adó indok megjelölésével - a Regisztrátor vissza utasítja.
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint olyan név delegálása nem történhet meg, mely harmadik személyek szerzői jogait sérti. Ugyanakkor minden esetben gondosan vizsgálni kell, hogy a szerzői jogra alapozott igény valóságos és jogszerű-e.
4.2 Az 1999. szeptember 1. napjától hatályos új Szerzői jogi törvény kimondja:
16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
(2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.
Korábbi szerzői jogi szabályozásunk a mű sajátos címét - hasonló módon - kívánta oltalomban részesíteni. Három étvized bírói gyakorlata megnyugtató alapossággal tisztázta, hogy az új Szjt.-be változatlan formában átemelt 16. § (2) szövegét miként kell értelmezni.
A mű felhasználásának minden formája a szerző kizárólagos engedélyéhez kötött, a mű címe esetén azonban csak abban az esetben van ez így, ha a mű címe maga is megfelel a törvényben határozottan megjelölt sajátosságnak, az eredetiségnek.
A Tanácsadó Testület tisztában van azzal, hogy ennek eldöntése nem egyszerű feladat, ezért a Nyilvántartót és az egyes Regisztrátorokat arra bátorítja, hogy ezen döntések meghozatala előtt lehetőség szerint kérjék Testület egyedi Állásfoglalását.
4.3 A szerzői jogi törvény a szerzői jog által védett alkotásokban (művekben) szereplő jellegzetes és eredeti alakok vonatkozásában is biztosítja a szerzőnek a kereskedelmi hasznosítás kizárólagos jogát.
Szjt. 16. § (3) A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
A magyar szerzői jog e rendelkezéssel az ún. "merchandising" jogok oltalmát biztosítja. Ezek a jogok legtöbbször a mű címének, vagy más jellegzetességének (a műben szereplő alak, figura) kereskedelmi forgalomban lévő árukon történő feltüntetését jelenti, de nem kizárólagosan. Annak lehetősége, hogy valamely, a szerző által "életre hívott" alak sajátos elnevezése domain névként (is) használható legyen, adott. A 16. § (3) bekezdésre alapozott szerzői jogi oltalomnak azonban kettős feltétele van:
a.) csak a művel azonosítható, azzal összeforrott, jellegzetes, eredeti alakra vonatkozó felhasználás engedélyköteles,
b.) a felhasználásnak kereskedelmi jellegű hasznosításhoz kell kötődnie.
A Regisztrátor az Igénylésről való egyedi döntés meghozatalakor nincsen olyan helyzetben, hogy eldönthesse: a domain névként igényelt szó, kifejezés kereskedelmi vagy nem kereskedelmi jellegű felhasználás céljára szolgál majd. A Regisztrációs és Delegációs Szabályzat értelmében a névhasználatért az Igénylőt terheli felelősség. Amennyiben a tőle elvárható gondosság mellett felismeri, hogy a szó, kifejezés domainkénti választása az Szjt. 16. § (3) bekezdésébe ütköző módon jogsérelemre adhat lehetőséget, a Szabályzat nem ad számára olyan jogot, hogy a kereskedelmi célú felhasználás igényét "vélelmezze", pusztán erre alapozva az igénylés teljesítését nem tagadhatja meg. Célszerű, s a felek szerződéses jogviszonyában előírt együttműködési kötelezettségéből adóan elkerülhetetlen feladata azonban Igénylő arról való tájékoztatása, hogy amennyiben a domain használata kereskedelmi céllal történik, s ezzel az Szjt. 16. § (3) bekezdésében jelzett jogsérelem bekövetkezik, a névről az Igénylőnek önként le kell mondania, ha pedig e, szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, a delegált domain név felfüggesztésére vagy visszavonására kerül sor.
Okot adhat azonban a megtagadásra, ha a névhasználat - a tanácsadó Testület 6/2000. (V. 24.) Elvi Állásfoglalásában foglaltak szerint megtévesztőnek minősülne, s ennek lehetőségét a Regisztrátor az Igénylésről szóló döntése meghozatala során felismeri vagy tudomására hozzák.
5. Záradék
Az Elvi Állásfoglalás a következő, a Tanácsadó Testület elé terjesztett ügyekre vonatkozó egyedi döntést jelent:
|
Ügyszám |
Regisztrátor |
Igénylő |
Az igényelt domain |
A döntés |
|
7/2000. |
IRISZ Kft. |
Presence Kft. |
hodito.hu |
Az igény nem teljesíthető, a domain név használatára a szerzői jogi védelem alatt álló Hódító játék alkotói jogosultak. |
|
20/2000. |
Cory-Net Kft. |
11 Kft. |
hosember.hu |
Az igény nem teljesíthető, a domain név használatára a szerzői jogi védelem alatt álló Hősember on-line játék alkotói jogosultak. |
|
22/2000. |
Elender Rt. |
Imosoft Kft. |
kikicsoda.hu |
A Ki kicsoda szóösszetétel az Szjt. 16. § (2) bekezdése szerint nem minősül eredeti címnek, az számos egyéb kiadvány címében is szerepel. Az igénylés teljesíthető. |
|
72/2000. |
Déltáv Rt. |
Továbbtanulás Kiadó Kft. |
Biológia.hu matematika.hu foldrajz.hu |
A Mozaik Oktatási Stúdió Kft. Szerzői jogra alapozott prioritási igény nem megalapozott, az általa kiadott módszertani folyóiratok címe nem azonos a vitatott domain nevekkel, túl ezen, az általános tantárgyi elnevezések önmagukban az Szjt. 16. § (2) szerinti névoltalom alá nem vonhatók. Az igénylés teljesíthető. |
|
73/2000. |
Déltáv Rt. |
MacPal 2000 Kft. |
boldogsag.hu |
A Republic együttes a prioritásos névhasználatra (a szó eredetiséget nélkülöző, általános jelentéstartamára tekintettel) az Szjt. 16. § (2) bekezdése alapján nem jogosult, az igény teljesíthető. |
|
117/2000. |
Matávnet |
Többek |
hetihetes.hu |
A Magyar RTL televízió, mint a Heti hetes szerzői jogainak jogosultja az Szjt. 16. § (2) alapján prioritással rendelkezik. |
Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúan fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül.
Budapest, 2000. május 24.
A Tanácsadó Testület nevében:
|
Dr. Verebics János Elnök Sk. |
Dombi Gábor Titkár Sk. |