Internet Szolgáltatók Tanácsa
Tanácsadó Testülete
1. Felvezető szöveg
Az ISZT jogi képviseletében eljáró ügyvédi iroda a Testület 2000. március 29.-i ülésén a Tanácsadó Testület Szervezeti és Működési Szabályzata 1. § 1. pontja alapján Kérdést intézett a Testülethez. A Tanácsadó Testület a Kérdést megvitatta, majd 2000. április 5.-i ülésén öt tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelen lévő tagok egységes "igen" szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen Elvi Állásfoglalást.
2. A Testülethez intézett Kérdések:
Az ISZT jogi képviselője a következő kérdések megválaszolását kérte a Testülettől:
3. A Testület Állásfoglalása a feltett kérdésekkel kapcsolatosan:
A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerint az Igénylő és a Regisztrátor közötti jogviszonyban az Igényléshez kötött döntés elve érvényesül: a Regisztrátor, a Nyilvántartó az Igénylésen túlterjeszkedő döntést nem hozhat (azaz a konkrétan igényelt domaintől eltérő domaint az Igénylő számára nem delegálhat). Amennyiben az igényelt domain delegálásának a Szabályzat szerint akadálya van, azaz az igénylés nem teljesíthető, úgy - a delegálás megtagadására okot adó indok megjelölésével - a Regisztrátor vissza utasítja.
Az egyes Regisztrátorok alappal utasítanak vissza minden olyan Igénylést, mely a névválasztás formai követelményeibe ütközik. A formai követelményekkel ellentétes írásmóddal delegálni kért domain név iránti Igénylés (a delegálni kért névben a kis-és nagybetűk megkülönböztetése, ékezetes magánhangzók, nem a latinbetűs abc szerinti betűk, más írásjelek stb.) nem teljesíthető.
Sem az egyes Regisztrátor, sem a Nyilvántartó, sem a tanácsadó testület nincs olyan helyzetben, hogy a bíróság konstitutív aktusával bejegyzett cégnév vagy rövidített cégnév jogszerűségét, a névhasználat mögöttes tartalmát utólagosan vizsgálja. Szükséges azonban annak vizsgálata, hogy az igényelt prioritásos alapú domain név csakugyan egyezik-e a cégbíróság által bejegyzett teljes vagy rövidített cégnévvel. Amennyiben nem, úgy az Igénylés - prioritásos alapon - nem teljesíthető.
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Delegációs és Regisztrációs szabályzatra alapozott prioritásos igény egyértelműen csak akkor állapítható meg, ha a cégnév (rövidített cégnév) és az arra hivatkozó, a domainként prioritással igényelt név összetéveszthetőségre lehetőséget nem ad, azaz a cégkizárólagosság elve nem sérül (Ctv. 15. § /8/). Amennyiben az összetéveszthetőség lehetősége adott, vagy a választott domain megtévesztőnek bizonyulna (az Internet sajátosságaira tekintettel történő névátírás már mást fejezne ki, mint az a név, melynek használatára az igénylő a cégjogi szabályok szerint egyébként vitathatatlanul jogosult) az Igénylőnek a Szabályzat 5.6 pontja alapján másik domain nevet kell választania.
Amennyiben a cégbíróság a cég nevét vagy/és rövidített nevét úgy jegyezte be, hogy az ténylegesen tartalmazza a .hu elemet, úgy a Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerinti prioritást csak a .hu betűsorozatot is tartalmazó név vonatkozásában szerezhet.
4. Az Állásfoglalás Indokolása
4. 1 A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat 13.1 pontja kimondja, hogy prioritással rendelkeznek azok az igények, amelyeknél a választott név:
a.) az Igénylő szervezet hivatalos bírósági nyilvántartásba vételét igazoló dokumentumban (pl. cégbírósági bejegyzésben), illetve jogszabállyal létrehozott szervezet esetén a jogszabályban a szervezet teljes vagy rövidített neveként rögzített megnevezés, vagy
b.) a Magyar Szabadalmi Hivatal által az Igénylő, mint jogosult számára lajstromozott védjegy, mint karaktersorozat (szó, szavak).
A 13.3 pont értelmében a prioritással rendelkező igények esetében a választott domain névnek és a 13.1 pont szerinti dokumentumon szereplő elnevezésnek (ékezetek nélkül) betű szerint egyeznie kell. Több szóból álló nevek egybe írva, vagy kötőjelesen igényelhetők. A szervezeti formára, szakmai ágra vonatkozó szavak, jelölések elhagyhatók.
A Szabályzat az Igénylőre bízza annak eldöntését, hogy az adott szervezet esetében a teljes név vagy a rövidített név domainkénti delegálását kérje. A delegációs és regisztrációs eljárás a névválasztás jogát az Igénylő számára kizárólagossággal biztosítja (5.1) azzal, hogy azt a Szabályzat által kijelölt keretek között maga választja meg. A Szabályzat a Regisztrátorok számára nem ad olyan felhatalmazást, melynek értelmében egy, konkrétan igényelt domain név helyett valamely más domain név delegálását tenné lehetővé. Ugyanakkor a Szabályzat 5.6 pontja generálisan mondja ki: az Igénylő nem választhat és nem használhat olyan domain nevet, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan
a) jogellenes, vagy
b) megbotránkozást, félelmet keltő, vagy
c) megtévesztő.
Az Igénylőnek ilyen esetben egy másik nevet kell domainje azonosítására választania.
A Szabályzat 10.3.d pontja ezzel összhangban (az Igénylőlap benyújtásával egyidejűleg megteendő nyilatkozat felsorolása körében) általános érvénnyel mondja ki: az Igénylő kijelenti és az Igénylőlap aláírásával vállalja, hogy a domain név megválasztása területén a lehető legnagyobb gondossággal járt el, és szavatolja, hogy az általa választott domain név, illetve annak használata más személy jogait nem sérti. Ha azonban ilyen jogsértésről tudomást szerez, a névről önként lemond, illetve másik nevet választ. Amennyiben a domain név megfelelősége (jogszerűsége) tárgyában vita alakul ki a felek között, a Regisztrátor, illetőleg a Nyilvántartó álláspontja a meghatározó (5.5). A domain nevek választhatóságával kapcsolatosan kialakult vitás kérdésekben az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett működő Tanácsadó Testület (a Regisztrátor vagy a Nyilvántartó felkérésére) állást foglal (I.1, 10.3.f, 10.4), a Testület döntésének aláveti magát.
A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerint az Igénylő és a Regisztrátor közötti jogviszonyban az Igényléshez kötött döntés elve érvényesül: a Regisztrátor, a Nyilvántartó az Igénylésen túlterjeszkedő döntést nem hozhat (azaz a konkrétan igényelt domaintől eltérő domaint az Igénylő számára nem delegálhat). Amennyiben az igényelt domain delegálásának a Szabályzat szerint akadálya van, azaz az igénylés nem teljesíthető, úgy - a delegálás megtagadására okot adó indok megjelölésével - a Regisztrátor vissza utasítja.
A domain delegálását az Igénylő saját kockázatára kéri (10.3.a), a Nyilvántartó és a Regisztrátor döntését elfogadja. Ugyanakkor a Szabályzat a jogorvoslati lehetőséget is megnyitja (10.5) azzal, hogy a regisztrátori vagy nyilvántartói döntést az Igénylő a Választott Bíróság előtt megtámadhatja.
A Tanácsadó Testület elé került ügyek igen jelentős számban valamely, a szabályzat szerinti prioritásos igényt megalapozó Igényléssel kapcsolatosan fogalmaztak meg állásfoglalás kérést. Ezekben az esetekben a prioritás szabályzat szerinti feltételei (13.1) fennállnak ugyan, de az igényelt domain neve vagy a névválasztásra a Szabályzat 4. és 13.3 pontjában foglalt specifikus, vagy a 10.3.d pontjában meghatározott generális előírásoknak (a választott név más kizárólagos névhasználati jogát nem sértheti) nem felel meg.
4.2 A Tanácsadó Testület álláspontja szerint olyan név delegálása nem történhet meg, mely a Szabályzat 4.1, 4.2 vagy 4.3 pontjaiban rögzített formai követelményekkel ellentétes (azaz 2 karakternél kevesebb, 22 karakternél több, a latin abc ékezetes kisbetűit vagy a kötőjelen kívül más írásjelet tartalmaz, a domain név elején és végén nem betű vagy numerikus karakter áll). Ez a Szabályzat általános szerződési feltételnek minősülő olyan kikötése, melyet ugyan a Nyilvántartó és a Regisztrátor egyoldalúan köt ki, ám erre alapos oka van: az Internet nemzetközileg elismert szokásai, a domain nevek rendszerével kapcsolatosan elfogadott gyakorlat, mely a magyarországi regisztrátorokat egyrészt köti, másrészt a Magyarországon regisztrált és delegált domain nevek alatti IP-címekhez való globális hozzáférést biztosítja.
Az egyes Regisztrátorok alappal utasítanak vissza minden olyan Igénylést, mely a névválasztás formai követelményeibe ütközik. A formai követelményekkel ellentétes írásmóddal delegálni kért domain név iránti Igénylés (a delegálni kért névben a kis-és nagybetűk megkülönböztetése, ékezetes magánhangzók, nem a latinbetűs abc szerinti betűk, más írásjelek stb.) nem teljesíthető.
4.3 Árnyaltabb a kép, ha a domain névként választott név (cégnév, rövidített név stb.) más (természetes vagy jogi) személy névkizárólagossághoz fűződő jogát sértheti. A prioritásos igények esetében ez - látszólag - nem történhet meg, hisz a szervezet nevét, rövidített nevét a cégbíróság már konstitutív aktusával (s az aktust megelőző, jelentős garanciális elemeket tartalmazó, más névhasználati jogának esetleges sérelmének lehetőségét is vizsgáló eljárásával) már megvizsgálta. A név nyilvántartásba vétele egyben annak cégbírósági eljárás alapján történő deklarációját jelenti, hogy a szervezet a névhasználattal mások jogát nem sérti, ugyanakkor a nyilvántartásba vétel időpontjától a név használatára maga kizárólagos jogot szerez.
A Delegációs és Regisztrációs Szabályzat a prioritásos igények körében a cégnévről, illetve a rövidített cégnévről rendelkezik, akként, hogy ezek domainkénti igénylésére sajátos szabályokat állapít meg, más igénylésekkel szemben számukra elsőbbséget biztosít. Annak megítélésében, hogy mi számít cégnévnek illetve rövidített cégnévnek, a jogszabályok egyértelmű eligazítást adnak.
a.) A hatályos cégeljárási törvény (a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény) 15. §-a kimondja:
15. § (1) A cégnévnek a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes.
(2) A cégnév vezérszót is tartalmazhat. A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a cégnévben az első helyen áll, és elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését.
(3) A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.
(4) A cégnévben (vezérszóban) a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve is szerepelhet. Külföldi cég magyarországi fióktelepe, valamint külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a vállalkozás nevét a cégnévben fel kell tüntetni.
(5) A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.
(6) A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.
(7) A cégbejegyzési eljárás alatt a bejegyzést kérőnek a cégnevet (rövidített nevet) "bejegyzés alatt" ("b.a") toldattal, a cég felszámolása, illetve végelszámolása esetén pedig a cégnek a nevét "felszámolás alatt" ("f.a") és "végelszámolás alatt" ("v.a") toldattal kell használnia.
(8) A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be. Ez a rendelkezés nem érinti a cégtulajdonosnak, illetve a tagoknak azt a jogát, hogy nevüket a cégnévben vezérszóként feltüntethessék. A Szolgálat - kérelemre - a cégbejegyzési kérelem benyújtása előtt felvilágosítást ad arról, hogy a választott elnevezés a kérelem időpontjában különbözik-e a cégnyilvántartásba már bejegyzett más cég elnevezésétől.
b.) A korábban hatályos cégeljárási szabályok (a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló, többször módosított 1989. évi 23. törvényerejű rendelet) a cégnévről részben eltérően rendelkeztek.
(2) A cég elnevezése vezérszót is tartalmazhat. A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a névben az első helyen áll és elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A cég elnevezésben a cég egyéb jellemzői (pl. cégjelző) is szerepelhetnek.
(3) A cégnyilvántartásba a cég rövidített elnevezése is bejegyezhető, amely a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.
(4) Külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, információs vagy szervizirodája esetében az elnevezésnek a külföldi (cég) nevét vagy nevének vezérszavát és azt kell tartalmaznia, hogy a kereskedelmi képviselet, információs vagy szerviziroda Magyarországon működik (magyarországi).
4. § (1) A cég elnevezésének (rövidített elnevezésének) az ország területén azonos vagy hasonló tevékenységet folytató más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. Két vagy több hasonló elnevezésű társaság közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a cég elnevezésének arra a részére, amely a cégtulajdonos természetes személy személynevével azonos.
(2)
5. § (1) A cég elnevezésében elsősorban magyar, illetve meghonosodott idegen szavak, valamint bejegyzett saját védjegyre vagy szabadalomra utaló szavak szerepelhetnek. A cég elnevezése tartalmazhatja az egyéni vállalkozó cégtulajdonos saját nevét, gazdasági társaság cégének az elnevezése pedig a tagjai nevét is. Az elnevezésnek meg kell felelnie a magyar nyelv és helyesírás szabályainak.
(2) A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cég elnevezésébe felvenni. A cég elnevezésével kapcsolatban törvény további feltételeket is meghatározhat.
(3) Ha az elnevezés az okiratban nem latin betűs írásmóddal szerepel, azt a cégnyilvántartásba latin betűs átírással is be lehet jegyezni.
(4) Ha a cég elnevezése többnyelvű, az idegen nyelvű elnevezésnek értelemszerűen kell egyeznie a magyar nyelvű elnevezéssel, de meg kell felelnie az idegen nyelv és helyesírás szabályainak is. Kétség esetén a cégbíróság elrendelheti a fordítás hitelesítését.
(5) A cég elnevezésében - a vezérszón kívül - rövidítés csak kivételesen és indokolt esetben használható. E korlátozás nem vonatkozik a cég formáját jelölő közismert rövidítésre (rt., kft.), illetve a cég rövidített elnevezésére.
Miután leggyakrabban domain névként a cégek a rövidített cégnevüket kívánják igényelni, ennek jogi természetét közelebbről indokolt megvizsgálni. Úgy a régi, mint az új szabályozás kimondja: a rövidített név a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. A vezérszó lehet mozaikszó, fantázianév vagy önálló jelentésű szó. A rövidített elnevezés feltétele, hogy a cég teljes nevében is szerepeljen az egyébként nem kötelező vezérszó.
Nem alkalmazható tehát rövidített cégnévként (hacsak az kifejezetten vezérszóként a cégnévben meg nem jelenik) a teljes cégnév egyes szóelemeinek kezdőbetűiből képzett rövidítés.
Sem az egyes Regisztrátor, sem a Nyilvántartó, sem a tanácsadó testület nincs olyan helyzetben, hogy a bíróság konstitutív aktusával bejegyzett cégnév vagy rövidített cégnév jogszerűségét, a névhasználat mögöttes tartalmát vizsgálja. Szükséges azonban annak vizsgálata, hogy az igényelt prioritásos alapú domain név csakugyan egyezik-e a cégbíróság által bejegyzett teljes vagy rövidített cégnévvel. Amennyiben nem, úgy az Igénylés - prioritásos alapon - nem teljesíthető.
4.4 Tekintettel azonban arra, hogy a domain nevek formai megválasztására kötelező szabályok érvényesülnek, felmerül annak kérdése, hogy a - nem vitatottan - prioritást élvező cégnév vagy rövidített cégnév domainkénti regisztrálása jogszerűen akkor is lehetséges-e, ha a név átírása az Internet sajátosságaira tekintettel (szóközök, ékezetes magánhangzók hiánya stb.) a szó jelentéstartalma megváltozik, s ennek a névnek használatával már más jogos érdekét sérelem érné.
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Delegációs és Regisztrációs szabályzatra alapozott prioritásos igény egyértelműen csak akkor állapítható meg, ha a cégnév (rövidített cégnév) és az arra hivatkozó, a domainként prioritással igényelt név összetéveszthetőségre lehetőséget nem ad, azaz a cégkizárólagosság elve nem sérül (Ctv. 15. § /8/). Amennyiben az összetéveszthetőség lehetősége adott, vagy a választott domain megtévesztőnek bizonyulna (az Internet sajátosságaira tekintettel történő névátírás már mást fejezne ki, mint az a név, melynek használatára az igénylő a cégjogi szabályok szerint egyébként vitathatatlanul jogosult) az Igénylőnek a Szabályzat 5.6 pontja alapján másik domain nevet kell választania.
4.5 A gyakorlatban további kérdésként merült fel, hogy a bejegyzés alatt álló cégnév a prioritásos igényt megalapozza-e. A Ctv. 28. § értelmében a cégbejegyzési eljárásban bejegyezni kért adatok a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, a bejegyzés napján válnak hatályossá. Azt, hogy egy bejegyzési kérelemmel a cégbírósághoz fordult cég választott cégneve megfelel-e a jogszerűségi követelményeknek, a cégbíróság az eljárás során hivatalból vizsgálja (Ctv. 40. §, 44. § /1/).
Prioritásos igényt csak már ténylegesen bejegyzett cégnévre lehet alapozni.
4.6 Ugyancsak több esetben került állásfoglalás kéréssel a Tanácsadó Testület elé olyan igénylés, mely - prioritásos alapon - olyan cégnevek domainkénti bejegyzését kérte, ahol (a Ctv. 15. § /1/ és /8/ bekezdései szerinti követelményeknek való megfelelést is szolgálva), a cégnévben magában szerepel a cég internetes tevékenységére utaló .hu betűsorozat.
Amennyiben a cégbíróság a cég nevét vagy/és rövidített nevét úgy jegyezte be, hogy az ténylegesen tartalmazza a .hu elemet, úgy a Delegációs és Regisztrációs Szabályzat szerinti prioritást csak a .hu betűsorozatot is tartalmazó név vonatkozásában szerezhet.
Ez azonban - a domain nevek sajátos írásmódjára tekintettel - csak a Szabályzat szerinti feltételeknek (pl. cegnev-hu.hu ill. cegnevhu.hu) domain név igénynek felelhet meg.
5. Záradék
Jelen Elvi Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúan fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Elvi Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán (www.nic.hu/tt) teljes terjedelmében közzétételre kerül. Ugyancsak közzételre kerül azon, a Tanácsadó Testület elé utalt ügyek listája, melyek vonatkozásában a jelen Elvi Állásfoglalás egyben az egyedi esetre vonatkozó döntésnek is minősül.
Budapest, 2000. április 5.
A Tanácsadó Testület nevében:
|
Elnök Sk. |
Titkár Sk. |